Egy több, mint harmincöt éves zenekartól, tizenegy évnyi kihagyás után nem is várhatunk határfeszegetést, új ösvény kitaposását. Az út szélesítését, térkövezését egyedileg faragott minőségi darabokkal már sokkal inkább. A Pál Utcai Fiúk legújabb lemezét hallgatva úgy tűnik igazán ez minden, amit a zenekar akart, és ezt sikerült is megvalósítani: az album egészében és dalonként is akadálytalanul simul be a zenekar legsikerültebb művei közé. Nem kis teljesítmény ez, mert mostanában ritkán mondható el hogy egy frissen megjelent lemezen nincsenek töltelékszámok. Itt azonban minden dalba időt és munkát fektettek, az elsőtől az utolsóig az összes élvezhető és maradandó, sőt, egyben hallgatva koherens albummá is összeállnak. És annak ellenére, hogy megmaradnak a zenekartól megszokott keretek között elkerülik az önismétlés csapdáját: szerencsére egyik új dalban sem halljuk vissza valamelyik régebbi PUF slágert.
Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Kultúrgyom csapata már otthonosan érzi magát a Panoráma Campingben, hiszen immár harmadik éve, hogy napi beszámolókkal jelentkezünk a fesztiválról. Idén első ízben a nulladik napon is részt vettünk, ez annak is köszönhető, hogy ezen az estén a kilencvenes évek legnagyobb hatású zenekara lépett fel. Ez pedig egyszeri, megismételhetetlen alkalom, még annak ellenére is, hogy Kispálék bemelegítő koncertjeinek egyikét is elcsíptük – erről szóló írásunk itt olvasható.
„Hol a mulatság, mért van vége? Csak én táncolok ebben a szélbe…” Ez megy a fejemben, meg még úgy tíz szám a Kiscsillagtól, kavarogva, el nem állva, békésen, de inkább kicsit zakatolva, kavarogva, beleszólva az estébe. Már az éjbe, inkább. „Hol van a boldogság, mi van a boldogsággal?” kérdezi Lovasi meg a vokál, és igen, érdemes ezen azért elgondolkodni…
Tizennégynullanégytizenkilencszombatestehét. Kiscsillag a kaposvári Szivárványban. Ötödik sor középtája, két tisza cipő. Rángatóznak mint állat, felette mozog a farmer, rajta övtáska.
A hét elején még azzal riogatták az Orfűre készülők táborát, hogy pénteken és szombaton záporok, zivatarok várhatók. Mindenki megnyugvására ebből semmi nem lett. FOOrró volt a levegő, át is kellett öltöznünk, mikor megérkeztünk (FRISS ING on Orfű). A meleg elől menekülők még a tóban hűsöltek, amikor a vak szerencsének köszönhetően egy parkolóhelyet örököltünk. A Panoráma Campingből már a Pál Utcai Fiúk beállása hallatszott, ezért belehúztunk, hogy le ne maradjunk az elejéről.
Kaposváron egyik péntek este. Előre megbeszéltem Mihalik Ábellel, a dobosukkal, hogy leülünk egyet beszélgetni utána. Vége lett a koncertnek, a közönség kipárolgott. Odamentem hozzá a színpadon. Öt perc múlva? - így én, miután kezet fogtunk. Öt perc múlva. Számolom! - így ő, aztán be a díszletek mögé.
Nem akartam erről a koncertről írni. Kikapcsolódni akartam, jól érezni magam. Aztán úgy éreztem, mégis írnom kell. Olyan sokat kaptam ezen az estén, muszáj vissza/tovább adnom belőle.
A két évvel ezelőtti, a Sziget nulladik napján tartott hivatalos Kispál búcsúkoncert előtt 2010. június 18-án az Fishing on Orfű fesztiválon a Kispál és a Borz a saját hazai, pécsi közönségétől köszönt el. Az idei fesztivált baharangozandó, a Megadó Kiadó nyilvánossá tette a koncert felvételét.
Egészen belejöttem ebbe a fesztiválosdiba, mondhatni gyakorlott FOO FIGHTER lettem, kicsit nehezen vettem tudomásul, hogy elérkezett az utolsó nap. Régi kedvencemről, az Európa Kiadóról sajnos lemaradtam, de a szombati program így is sok kellemes meglepetést tartogatott.
Halszáj híján - Annak ellenére, hogy az előrejelzések zivatarokat jósoltak, az időjárás ismét kegyes volt a fesztivál látogatóihoz, nem esett és a meleg is elviselhetőbb volt az előző napinál. Így a napközben szervezett off-programok is népszerűek voltak, gyalogos és kerékpáros túrákon vehettek részt a józanodni kívánó vendégek, valamint a rekeszépítéssel is megpróbálkozhattak azok, akiknél volt néhány csúnya reke.
A Kiscsillagról, Leskovicsról és Lovasiról már szinte mindent leírtak, ezért nehéz róluk közhelyek nélkül beszélni. Valószínűleg ez nekem sem fog sikerülni. A KEN utolsó napján kicsit nehezen indult az este, valószínűleg az előző napi éjszakázás nyomot hagyott mindenkiben. Szerencsére több ember volt, mint egy nappal korábban a Zagar koncertjén, ez mindenképpen ígéretes fejlemény volt. Aztán amikor a színpadon és a söröm címkéjén egyszerre volt jelen a kis csillag (a címkén egy kis piros), minden jóra fordult.
Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.
Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660
Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu]