2019. okt. 10. | 10:00

Guerilla

Írta:

guerilla03Az eddig rövidfilmjeiről ismert Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje.

Mozikban már az év első felében láthattuk. Online premierje néhány hete volt, mostantól pedig DVD-n is megvásárolható.

Mindig is fontosnak tartottam, hogy a hagyományos értelemben vett hőskultuszt a porig romboljuk, mert úgy gondolom, hogy totális tévútra viszi az ember gondolkodását: a tisztánlátás lehetőségét elveszi, a valóságot elfedi. Mindezt gyermekkorban lenne jó elkezdeni, illetve jó lenne eleve más alapokról indulni,  árnyaltabb képet kialakítani. Sajnos gyakorló apaként úgy tapasztalom, hogy az oktatás ebben nem segít, sőt. Az alsó tagozatos olvasókönyvekben még mindig (vagy lehet, hogy már újból) ugyanazokat a történelmi olvasmányokat találjuk, mint negyven évvel ezelőtt. Ezekre támaszkodva pedig még mindig sematizált, fekete-fehér világot építenek fel a gyerekekben. Később aztán a közbeszéd, sőt, a mainstream kultúra, köztük a mozifilmek is csak erősítik bennük a téves polarizálódást. Azt az igencsak leegyszerűsített képletet, hogy a múlt és a jelen főbb ellentéteiben, fegyveres és fegyvertelen konfliktusaiban jó és rossz küzd meg egymással. Nekünk, magyaroknak persze mindig hőseink vannak, a mindenkori ellenségnek pedig kizárólag elvetemült gonosztevői. Aztán felnőttkorban, jobb esetben persze, bekövetkezik a kijózanodás.

A nemes cél és az alantas szándék szembeállítása makroszinten, azaz mondjuk egy konfliktus leírása esetén talán még igaz is lehet, de mikroszinten semmiképpen nem állja meg a helyét. Ha az embert nézzük, az általános emberi értékekre fókuszálunk, akkor nagyon gyorsan eljutunk a megállapításhoz – ami ugyan eléggé sablonosnak és leegyszerűsítettnek hangzik, de mégis muszáj kimondani – a háborúban, legalábbis a közember szintjén, kizárólag vesztesek vannak. Szerencsére az utóbbi évtizedek bővelkednek az olyan leírásokban és művészeti alkotásokban, amelyek ezekhez az élethelyzetekhez alulról közelítenek. Azt hangsúlyozzák, hogy mindkét oldalon olyan emberek állnak, akik bárhol szívesebben lennének, mint éppen ott és akkor és bármit szívesebben tennének, mint hogy egymás torkát átvágják. A Guerilla is egy ilyen film, mind az alaphelyzetet, mind a történéseket, mind pedig a néző számára megmutatkozó rétegeket tekintve.

 Amikor ember emberre támad, az itt jobb sorsra érdemes élőlények hiábavaló áldozata: nem hősi cselekedet, hanem felesleges erőszak. Ezt az érzést fokozza az is, amivel mi, nézők már tisztában vagyunk: a cselekmény idején a szabadságharc valójában már véget ért. Az erdőben bujkálók viszont erről semmi biztosat nem tudnak, az ezt alátámasztó kósza híreket a legtöbbjük egyszerűen fake news-nak tartja. Teljesen esetleges, és sokszor a vakszerencsén múlik, hogy ki marad életben. Ebben a helyzetben a legfontosabb morális alapelvek, mint amilyen az emberiesség is, totálisan félresiklanak és a legszebb érzések is, mint a testvéri szeretet vagy a bontakozó szerelem, torzulnak, vagy szükségszerűen halálra vannak ítélve.

guerilla01

A szereplők tehát mind vesztes helyzetben vannak. Függetlenül attól, hogy mi a rangjuk vagy melyik oldalon állnak. Hol egy magyart, hol egy kozákot ér halálos találat. A parancsnok a másnapi kitörésről tart beszédet, de ebben az emberei, sőt, valószínűleg már ő maga sem hisz. Mindannyian foglyai maradnak a helyzetüknek: az emberi létezés alapszintjén, elsődleges igényeiket is épphogy kielégítve vegetálnak egy erdőben. Bőrük, rongyaik orrfacsaró szagát szinte érezni véljük. De a tekintetük még emberi. És főként ezek a tekintetek azok, amik életben tartják a filmet. A hosszan elnyújtott pillantások, amikből felépül egy személyiség, megnyílik egy életút, és amikből a kevés cselekmény mögötti belső drámákat és komplex emberi érzéseket megértjük. A szemekből olvasás talán még a képeknél és a párbeszédeknél is fontosabb.

Kárpáti György Mór filmjének ez a legfőbb erőssége. A gondosan megérlelt jellemformálás, amihez a kifinomult színészi játék is nagyban hozzájárul.

Emellett pedig a hőskultusz bontogatása, vagy legalábbis kétségbe vonása. Egész pontosan az, hogy egy 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódó film karakterei ennyire ellentmondásosak is lehetnek. Nemcsak a nemes lelkű, az igazságukért és a szabadságukért hősiesen küzdő magyarok és az elnyomó, zsarnok hatalmat szolgáló osztrákok sablonján belül lehet őket felépíteni. Igaz ez szinte mindenkire, aki a filmben felbukkan, de leginkább talán az erdőben az öccsét kereső és megtaláló, aztán kényszerből a bujkáló magyar harcosok között ragadó főszereplő esetében jellemző.

guerilla02

Merthogy a film után többek között azon is el lehet morfondírozni, hogy azzal a személyiséggel és lélekkel, ami a főszereplő Barnabásé, mekkora esélye van valakinek egy ilyen helyzetben elkerülni a csapdákat, amiket neki nem sikerül. Hogy van-e bármiféle lehetősége arra, hogy túléljen, és eközben ne okozzon – akár akaratán kívül is – katasztrófát másoknak. És lehet mérlegelni, hogy mennyire hős vagy mennyire antihős ő igazából. Mert a film utolsó tíz perce ehhez több csavart is tartogat. Emiatt a tíz perc miatt érdemes kibírni az első hetvenötöt még annak is, aki a kortárs populáris filmek felpörgetett tempója miatt a Guerilla ritmusát vontatottnak, a cselekményt unalmasnak, a párbeszédeket kevéssé kimódoltnak és nehezebben követhetőnek érzi. Így utólag talán már az sem zavarja a nézőt, hogy a nyitóképben a mezőn a kanadai aranyvessző tenyészik, aminek 1849-ben még nyoma sem volt nálunk, és az sem tűnik fel, hogy a holttesteken nyüzsgő férgek valójában lisztkukacok. Kijózanító és hatásos ez a tíz perc és utána egymás után merülnek fel a kérdések, amikről aztán hazafelé a moziból egy kiadósat lehet vitatkozni vagy éppen egyetértően bólogatni, és talán egy kicsit a másik tekintetében olvasni.

Guerilla
magyar történelmi dráma, 86 perc, 2019.
Rendező: Kárpáti György Mór
Forgatókönyvíró: Kárpáti György Mór
Operatőr: Hartung Dávid
Vágó: Duszka Péter Gábor
Zene: Asher Goldschmidt
Szereplők: Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos, Vladimir Svirskiy, Radetzky Anna,

Facebook
IMDb
Trailer

A cikkelős neve: [kyprios]
A cikkelés ideje: 2019.10.10.

IMPRESSZUMOS

Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.

Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660

Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu] 

Barátos


b dalok
reklamkoho


kulter

 

Please publish modules in offcanvas position.