"...szeretem a világom, mert ott még nem nőttem fel." - így kezdődik a gondolat, és mennyire így van. Apró kis monológ Annamari (Oláh Annamari énekesnő) előadásában, az új Meszecsinka EP harmadik számában ('Gyerekjáték'). Az 'Ai' címre hallgató világzenei kislemezt örömmel vettem a füleimbe, hisz mindig boldog pillanatot okoz egy-egy kedvenc zenekar, előadó új anyagának első érzékelése. Nemhogy csalódást nem okozott, valóságos csoda, amit körém varázsolt.
Saját dalok fádó-, bossa-nova-, sanzon-, tangó-, flamenco-, magyar népdal elemeivel, a jazz eszköztárával. Ezt mondja a sajtóanyag, és ha a műfajok és stílusok behatárolt fogalmát nézzük, biztos egész jól megközelíti ezt az egészet, amit Szlávics Anna énekesnő és Rock Tamás gitárművész szült meg és nevel.
Igényes muzsika, sok stílus fúziójával, mégis egyedi megszólalással. Így tudnám összegezni a Jamese formációt és első albumát. S hogy ki is ez a csaj? Nos hát az énekesnő. Az előadó. A sugárzó, átadó, a rezgést belénk lövő. Amúgy ő vokálozik például a Quimby Ajjajjaj című dalában, készített már számot Zoohackerrel, akusztikus cover trackeket énekel a 'Why not' zenekarral meg ilyenek. De ez mind nem fontos most... (legutóbbi interjúnkból sok mindent megtudhatsz róla)
Ez a legújabb dal címe, és Juli azt is elmondta nekünk, hogy bizony szerepelni fog a jövő évben megjelenő elpén. És hogy milyen is ez a dal... azt hiszem, hogy a legjobb szó talán az ihletett. Ahogy hallgatom, kinyílnak a képek, a fotók finoman fotosopolják magukat az idővonalamra. Nagyon kellemes lüktető dallamra száll a szájmelódia és a hegedűfodor. Ízlik, fenséges kis dal.
Mert nem tudok egy normális cikket sem összehozni a Meszecsinkáról. A legutóbbi is valamiféle szállatag illúzió volt csupán. Ugyanakkor ha elérem vele, hogy csak hallgasd, és hagyd, hogy magával rángasson, magába öleljen, megfogjon, beléd nyúljon, hát akkor bizony van értelme ennek az egésznek. Mert csak így működik, ha hagyod. Magától él, hat, fog, rág, kiköp, és persze lenyel. :)
Az utóbbi időben kevesebb koncertbeszámoló jelenik meg nálunk (pedig amúgy szeretjük gyomon követni az eseményeket). Ebben van némi szándékosság is, hiszen egy előadó, egy zenekar bemutatása, illetve egy albumkritika, egy film- vagy könyvajánló legfontosabb célja az, hogy a figyelmet felhívja. Aztán az olvasó – ha kedvet kap hozzá – gyomban rákereshet a zenekarra, megveheti a könyvet, megnézheti a filmet és letöltheti/meghallgathatja az albumot.
Egyáltalán nem szokásom egy cikkben több lemezről írni. Most erre a fajta szokatlanságomra fittyet hányva mégis négy hazai és eléggé új albumról írok. Sőt, az őket összekötő gondolatmenetemről. Merthogy régóta piszkál, hogy mi is ez az egész népzene, világzene, honnan is jön, mit is csinál tulajdonképpen? Lássuk, mire jutottam.
Munkábamegyünkkocsival, mint minden reggel. Álmosakvagyunk, mint minden reggel. Szólazene, mint minden reggel. De ezt most nemismerem. Viszont eszméletlenjó. „Mi ez” - kérdezem. „Hát a Jóvilágvan, nem ismered?” „Nem” – mondom, de már tudom, hogy ismétkincsettaláltam.
1991. Tavasz. Kecskemét. Mongol eredetű helységnév, ahol ősi, kultikus temetkezési területet tártak fel. Jelentése köbö vízben szegény terület, szegény aratás. A szó pedig Úzgin Űver. A hazai underground egyik atyja. 2005. Vörös Reworkz by Olivier Drieu. A lemez a Vörös Rébék album remixeiből. O.D., a francia Personal Data egyik tagja. A jól ismert népi indíttatású Úzgin Űver feelinget trip-hoppal, dubbal és breakbeattel spékelte meg. Az ötödik LP, a Bucka sem kerülte el sorsát. Itt a ReBucka.
A Makámot egy kedves - hozzám hasonlóan elborult zenei ízlésű - világzene-és jazzőrült ismerősöm révén hallgattam először úgy a '9 kolinda' albumuk idején. Akkor találkoztam először ezzel a stílussal, ezzel a világgal. Egyből kíváncsivá tett a Lovász Irénnel közösen készített lemezük. Megkaparintottam egymás után a régebbi korongjaikat.
Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.
Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660
Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu]