Endo Suszaku : Némaság

Japán és kereszténység kapcsolata? Vice versa. Kereszténység és Japán kapcsolata? Mindegyik oldal rágós és nehezen emészthető. De ennél bőven többről szól Endo Suszaku könyve, hiszen japán szemmel ír egy olyan témáról, ami nekünk európaiaknak sem könnyű falat.

De miért csinálunk mi ilyen zenéket? de nélkül 

Egyáltalán nem szokásom egy cikkben több lemezről írni. Most erre a fajta szokatlanságomra fittyet hányva mégis négy hazai és eléggé új albumról írok. Sőt, az őket összekötő gondolatmenetemről. Merthogy régóta piszkál, hogy mi is ez az egész népzene, világzene, honnan is jön, mit is csinál tulajdonképpen? Lássuk, mire jutottam.

Werner Holzwarth: Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére 

Vigyázat! Gyerekeknek készült a könyv, de ez a vakond mégsem AZ a vakond. Mármint nem az, akinek a nadrágját kiszabja a rák, megvarrja a nádiveréb. Nem a kedves kis Krtek, hanem egy mérges, felnőtt példány, aki már sok mindenen túl van. Arcán nem a bájos, naiv vigyor látható, sokkal inkább az évek során felgyülemlett düh és keserűség. Ezúttal is komoly sérelem érte és elhatározza, hogy a végére jár a dolognak. A téma, főleg így gyerekeknek felkínálva, nem szokványos. Igazi underground ötlet, amihez valódi underground főhős is társul.

Az év lemeze és kész. - Mi vaaaaan? 

2008-ban Premecz Mátyás nevű elkövető... te figyelj, várjál már azzal a kamerával... vidd már a számból a mikrofont, várjá máááá, hadd szeggyem össze magam. Mer vágod, vót az a csávó, az a kis körszemcsis zongorás gyerek, és az egész sztori ugye 8'-ban kezdődött... és akkor azt mondta 2010-ben, hogy Nahát babám... és ebből volt ilyen nagy felbuzdulás valami ilyen zeneszektás idióták körében... és hát most meg arról beszél, hogy A szél jáccik velem, vagy mi...

Pearl Jam: Lightning Bolt 2013 

„Pénzem jött ma, mire költsem? Hát megjelent az új Pearl Jam”

A kilencvenes évek elejének legjelentősebb amerikai zenekarai közül talán a Pearl Jam (továbbiakban PJ) az egyetlen, amelyik megalakulása óta folyamatosan jelentkezik új albumokkal.

Egy különösen üdítő romantikus thriller

A nemzetközileg elismert Kate Morton Távoli órák című könyve méltó elődeihez, a magyarul is megjelent, angol nyelvterületen pedig bestsellerré avanzsált Felszáll a köd, valamint Az elfeledett kert c. regényekhez. A Távoli órák mese a mesében. A magával ragadó történet Raymond Blythe Az iszapember igaz története c. regényéből vett részlettel kezdődik. Annyira gyönyörűen megformált ennek a pár oldalnak a szövege, hogy teljesen hihető, hogy 20. század eleji angol író művéről van szó. Pedig nem. Raymond Blythe ugyanúgy, mint a regény valamennyi szereplője az ausztrál írónő lehengerlő képzeletének szüleményei.

Quimby: Kaktuszliget

A Quimby nem egyszerűen kedvencem. Sejtszinten a részemmé vált. Dalaik az ereimben csordogálnak, a pulzusom ritmusára nyomulnak a szívemtől az agyamig és vissza. Több tucat koncertjük rezeg a csontjaimban. Dalaikban megfestett hangulataik az agyamba égtek, képeik a tudattalan tartományomat tágítják.

A teljes hangoskönyv hallgatható, tölthető!  

Hol is kezdjem? Asszem mindenki életében vannak olyan évek, időszakok, amelyekre visszagondolva azt mondhatja: meghatározó. Hát nekem is volt egy olyan intenzív idő-tér szakasz, amikor nagyon sok minden kinyílt, és nagyon sok minden beköltözött.

Jóvilágvan: štúrovszkaya  

A cím Párkány szlovák nevéből formált szleng; štúrovo Párkány szlovák neve, a szkaya meg az oroszosított verzió. Valami olyasmit jelent, hogy Párkányé, párkányi. És egyébként a Jóvilágvan zenekar legújabb lemezének címe. Ami viszont az egész világé, de főleg a magyaroké. Legalábbis nyelvét, mondandóját tekintve.

Molnár Emese interjú, JaMese koncert

És bizony van. Olyan női hang, melyet hallva nem akarok mást, csak hallgatni, hallgatni tovább. Hogy ne legyen vége, hogy kísérjen csak ott belül, legyen az útitársnő és borzolja nyugodtan a lelkem. Dzsem mese. Ja, mese. E mese bizony Emese.

Vagyishogy JaMese néven fut egy zenei projekt itt kis hazánkban, és ez megint egy olyan formáció, egy olyan jelenség, amiről itt a gyomon írni kell. Nem, nem én fogok róla mesélni elsősorban, hanem maga Molnár Emese fogja elmondani, hogy ez az egész honnan is... miről is... meg úgy egyáltalán.

Háy János: Xanadu (föld, víz, levegő)

Ültél már a tenger partján egyedül, a vizen bucskázó napformálta aranypénzeket figyelve? Tűnődtél-e ilyenkor azon, milyen volt a tenger régen? Milyen volt a part csupaszon, amikor még nem tarkították a napernyők , matracárusok és kávézók? Mikor nem süttette ott magát a turisták serege. Az ilyen pillanatokban megszűnik minden.

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó

Először is szeretném leszögezni, hogy nincs ínyemre a negatív kritika. Olvasni sem, írni még kevésbé. Sajnálom rá az időt, és még azt sem gondolom, hogy előbbre viszi az emberiséget. Ezúttal azonban nem volt más választásom, mert felelőtlen módon nemrég azt ígértem, hogy a Kultúrgyomon az elsők között fogunk beszámolni egy bizonyos könyv bizonyos folytatásáról. Szóval.