A teremből lestrapáltan kislattyogva értettem meg, miért pont ennyit. A sokkos állapot nehezen hagyta újra érvényesülni az elmét. De ne szaladjunk ennyire előre!
A nevében az apró, nyüzsgönc ragadozó állatkákat leszabályozó kaposvári zenekar vendégzenészekkel kiegészülve az Agórában mutatta be hamarosan megjelenő első albumát.
Majd’ egy hónap távlatából írni egy koncertről valami olyasmi, mint egy hosszú lecsengésű bort forgatni a szánkban. Az első ízlelés intenzív élménye után idővel diszkrétebb, de annál változatosabb aromák érkeznek. Hazudhatnám azt, hogy lám milyen bölcs vagyok, hogy ezt előre tudtam és szándékosan nem született meg az írás. Valójában persze más oka volt a túlhordásnak, hogy mi, az nem lényeges. Sokkal fontosabb ennél, hogy azon a november végi estén az év egyik legjobb koncertjét sikerült elcsípni. Ebben 25 napi érlelést követően is biztos vagyok.
up·lift 1. Felemel, megemel. 2. Magasabb társadalmi, intellektuális vagy morális szintre /állapotba emel. 3. Szellemi vagy érzelmi magasságokba emel, lélekemelő (pl. művészet, zene) /uplifted/ 1. Az emel(ked)és vagy felemel(ked)és folyamata, eredménye. 2. (Geol) Földmozgás.
Az utóbbi időben kevesebb koncertbeszámoló jelenik meg nálunk (pedig amúgy szeretjük gyomon követni az eseményeket). Ebben van némi szándékosság is, hiszen egy előadó, egy zenekar bemutatása, illetve egy albumkritika, egy film- vagy könyvajánló legfontosabb célja az, hogy a figyelmet felhívja. Aztán az olvasó – ha kedvet kap hozzá – gyomban rákereshet a zenekarra, megveheti a könyvet, megnézheti a filmet és letöltheti/meghallgathatja az albumot.
Zenélni, zenét hallgatni más-más céllal és elvárásokkal jöhet össze egy csapatnyi ember, különbözőképpen töltheti el együtt az időt zenész és közönsége. Meglehetősen leegyszerűsítve: a legtöbb – elsősorban saját dalokat játszó – előadó vagy együttes esetében a zene és a dalszöveg az alkotó érzéseit, gondolatait közvetíti a hallgatóság számára, és ezen keresztül talál egymásra művész és a publikum.
Viharosan indult az este, de vállaltuk a veszélyt és a kockázatot: útnak indultunk. Átvágtunk néhány vízátfolyáson, átugrattunk pár kidőlt fán, a koncertre éhes családapáknak az ilyesmi nem jelenthet akadályt. Volt hang és fény: dörgés és villámlás. Beleszédültünk az állandóan mozgásban lévő ablaktörlő bámulásába, de végül időben megérkeztünk Pécsre a Zsolnay Központba. Szerencsénkre a koncerteket nem szabad térre szervezték.
II. Pécsi Blues Fesztivál(ka),
Ripoff Raskolnikov, Sir Oliver Mally, Pribojszki Mátyás Band | Pécsi Est Café, 2013. március 1. |
Még a kilencvenes évek elején volt Pécsen blues fesztivál, akkor a Nevelési Központ épületében, több napos, sok fellépővel, a hazai és környékbeli blues zenészek színe-javát felvonultatva. Ennek tükrében a fesztiválka kifejezés találó, mert a fellépőket ezúttal is a magyar és környező országbeli (ezúttal osztrák) blues elitjéből válogatták, de ezúttal egyetlen estébe sűrítve.
Nem akartam erről a koncertről írni. Kikapcsolódni akartam, jól érezni magam. Aztán úgy éreztem, mégis írnom kell. Olyan sokat kaptam ezen az estén, muszáj vissza/tovább adnom belőle.
A Népmese Napja kaposvári rendezvényének részeként adott koncertet az RSG csarnokban az Alma együttes. Mivel a gyerekeim szeretik, sőt, minimaxos és bartoserikás kihágásaik ellenére magam is még mindig kedvelem őket, családostól kilátogattunk a koncertre. Igen, kedvelem őket azért, mert elsősorban az első kettő, de tulajdonképpen még az újabb albumaik alapján is ki merem jelenteni, hogy az egyik legszínvonalasabb gyermekeknek szóló zenét tőlük hallottam.
Tehetségek pedig mindig voltak és lesznek, évről évre újak születnek, mondhatni újra termelődnek. Tisztában vagyok azzal, hogy ez az állítás így önmagában hatalmas közhely, de más a helyzet, amikor az ember fiatal zenekarok koncertje után gondol erre. Ilyenkor mindig ott vannak a kijelentés mögött az arcok, a művészek és a művek, így a gondolat megtelik tartalommal, és az igazság újbóli felismerésének örömével. Mi, a közönség pedig ráébredünk, hogy ez milyen fontos és mennyire nagyszerű.
Megérkezés. Karszalagozás. Mikrofonpróbálás, beállás. Szünet, várakozás.
Belekezdés. A közepébe vágás. Velőtrázás, dübörgés, átszellemülés.
Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.
Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660
Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu]