1991. Tavasz. Kecskemét. Mongol eredetű helységnév, ahol ősi, kultikus temetkezési területet tártak fel. Jelentése köbö vízben szegény terület, szegény aratás. A szó pedig Úzgin Űver. A hazai underground egyik atyja. 2005. Vörös Reworkz by Olivier Drieu. A lemez a Vörös Rébék album remixeiből. O.D., a francia Personal Data egyik tagja. A jól ismert népi indíttatású Úzgin Űver feelinget trip-hoppal, dubbal és breakbeattel spékelte meg. Az ötödik LP, a Bucka sem kerülte el sorsát. Itt a ReBucka.
Korai volt ma a kelésem, korai sokszor a várakozás, az örülés, de akár az őrülés is. Itt ez a cikk is kicsit korai, hiszen két nap múlva lesz csak az új Gödörben az új lemez bemutatója, én meg már itt írok róla. Viszont egy dolog biztos: az új album okozta öröm nem korai, mert egy bitang erős gyógyrock elpéről van szó.
Ha hiszed, ha nem, évekkel ezelőtt volt olyan specialítása, amire megnyaltad volna a szád szélét. Sajnos sokáig nem tarthatott ki, mert kegyetlenül fölfalta a pénz rettentő szörnye. Vagy valami hasonló történhetett vele, nem emlékszem már az okokra.
Nyílik a zenélő doboz, de mielőtt még nyugodtan hátradőlnél, a lágy csilingelésbe vad, disszonáns hangok hasítanak. De hiszen ez nem is zenélő doboz, hanem Pandora szelencéje! Talán meggondolnád magad, visszazárnád, de most már késő, nem tehetsz semmit. Kiszabadítottad a szellemet a palackból és nincs többé visszaút. Átvertek, megtévesztettek, mert a látszat csal. Bizony, a bolondját járatják a gyanútlan emberrel. Veled is, kedves olvasó.
egy nagyon összetett, húzós anyag. Nem kell tudni, de szerintem sokban hozzá tartozik, hogy Kowa már régóta egy izgalmasan kanyargó ösvényen lépdel. Volt ugyanis egy Mantra nevű krisnás rock banda, akiknek jópár lemezén halljuk Kowa énekét. Aztán volt és van is egy Black-Out nevű másik rock banda, ahol Kowa a frontember. És van a Kowalsky meg a Vega, ezt talán nem kell bemutatni. Mindegyik csapatban közös, hogy amellett, hogy tök egyedi zenét tolnak, nagyon tartalmas szövegeket raknak a dallamok mögé. Leginkább az ÉLETről, az EGYről szólnak a dalok.
lett egy Egyszercsak. Nevű zenekar. Két lemezt is kiadott ez az Egyszercsak, mindkettőn oszlopos - de mégis inkább gitáros - tagként volt jelen Szepesi Mátyás, aki mint mondtam, gitárral él. És zenével persze. No kedves történetünk itt kezdődik, az ismeretségünk legalábbis valahol itt kezdődött. Vele, a Szepesi Matyival. Akkor még csak a hangfalak innenső oldaláról.
Neo dalszerző-énekes, Occam-lemez, aztán zenekar közreműködő. Most pedig Manoya - máshol azt írják, álnév, én azt mondom, művésznév. És szólólemez: Hundred Arms LP. A tőlem megszokott lemezajánló hangulat, avagy hogy is írnám le:
A Makámot egy kedves - hozzám hasonlóan elborult zenei ízlésű - világzene-és jazzőrült ismerősöm révén hallgattam először úgy a '9 kolinda' albumuk idején. Akkor találkoztam először ezzel a stílussal, ezzel a világgal. Egyből kíváncsivá tett a Lovász Irénnel közösen készített lemezük. Megkaparintottam egymás után a régebbi korongjaikat.
A Hiperkarmából ismert ütős, Zaják Péter, valamint a Pluto-frontember Nemes András régebbi ismeretség, közös próbaterem no és hasonló elképzelések révén egyszercsak nemrég egyedik albummá gyúrta a számait, aminek a címe egy örök igazság lett: Minden kezdet könnyű.
kezünkben az új korong. Mondjuk nekem csak az mp3, mert más bandákkal ellentétben a tankok b**sztak még válaszolni is a sajtópéldányt kérő mailemre, nemhogy küldtek volna egy darabot is a lemezből. Biztos nekem rosszak a kapcsolataim, bár mondjuk úgy, hogy még a honlapjukon sincs egy kontakt sem, kit lehet keresni... hát nem könnyű felvenni a kapcsolatot. No, inkább az albumról, a zenéről.
A mondat közben ponttá válni. Az éjjeli holdban kicsi árnyék lenni. Az emberi fejben pillanatnyi gondolat lenni. Megtisztelő, azt hiszem. De ha nem is, hát baromi jó érzés lehet. Az emlékek villódzó spermák az este méhében. A jelen egy annak hitt eszmény. A mozdulat múló rezdülés, éppen-tett. Halk aposztrof, kegyes kis véletlen, ha úgy tetszik. Neked. Barátom ha vagy, hát kezded már sejteni, miből is állhat össze valami néma harmónia.
Volt egyszer egy Better Tomorrow, és volt egyszer egy Pieces. A nagy szerencse az, hogy még mindig vannak, és hallgathatók bármikor. Ugyanis ezek a Sárik Péter - Frey György - Berdisz Tamás zenészhármas első két albumának címei. Írtam is az utóbbiról egy igen pozitív hangvételű kritikát. Nemrégiben jelent meg harmadik, Jazzkívánságműsor című lemezük. Erről szól ez az írás.
Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.
Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660
Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu]