Mindez egyébként teljesen lényegtelen abból a szempontból, hogy a Mörk tagjai teljes egységben tolják az impulzust. Szóval nem az előkarrier és a honnan számít, hanem egyértelműen a most hol és a hova. Egy baromira laza, szabad zenét rögzítettek. Szabályoktól, trendektől és konvencióktól elrugaszkodott lemezt. Azért örülök ennek nagyon, mert bár sok a fiatal és jó muzsikát játszó banda, kevés helyen találkozni ilyen szintű zenei sokszínűséggel, fúzióval és ennyire merész hangszereléssel és megközelítéssel. Márpedig szerény véleményemmel élve a jelen zenéjének esszenciája a fúzió. Az a fajta, ahol a merítésekből valami egészen új születik.

Azt írják a srácok viccesen a fb képükön, hogy:

A Mörk az nem egy zenekar. És valóban. Bár poénnak szánták félig, nagyon találó a gondolat. A Mörk szerintem sem zenekar elsősorban. Egység, közösség, érzés, közvetítés. Boldogsághalmaz, örömpillanatok gyűjtőhelye, imprók sorozata. Ahogy ők fogalmaznak: "Stand-Up Jazz & Filozófikus Pop, akárminek is hívjuk a Mōrk egy furcsa sárga izé!" Utóbbiban egyébként én is biztos voltam! :)

Szóval tényleg egy nagyon komoly, s persze nyilván totál komolytalan anyag ez az elpé. De azt hiszem, hogy a legjobb zenészek és csapatok kötelező velejárója az ellentétek jelenléte. Ha egyáltalán ellentétek ezek... Eszembe jut most jópár zseniális zenész ismerősöm és nem ismerősöm (világhírű jazz muzsikusok pölö), akik zenéjében szintén együtt él a humor a legbrutálisabb érzékenységgel és technikai tudással. Ezt a világot - sokszor én is úgy érzem - nem lehet némi módosított tudat és őrület nélkül átvészelni. Hát vészeljünk át minden napot valami jó muzsikával, szoktam mondani. Elsősorban és most épp a Mörköt ajánlom neked. Csak rakd be a lejátszóba, és engedd el magad. Fogadd be a mindent. És ne feledd! Te nem a gondolat vagy.

A cikkelős neve: [stanley]
A cikkelés ideje: 2016.09.07.