Zene: Parov Stelar: Matilda
Rendező: System Jaquelinde
Szereplők: Magdalena Neumüller és Elias Buttinger
fiatal pár hazaér az esküvőről. ragyogó fehér ruha, kifogástalan fehér öltöny. egy kapcsolat születése, a közös élet tabula rasa-ja. mi lesz ebből? öt perc alatt végignézhetjük.
A kilencvenes évek eleje óta kísérem figyelemmel Zságer Balázs pályafutását. Balu hosszú utat járt be azóta, hogy első zenekara, a kaposvári Mercedes Band tagjaként egy kaposvári „tanképzős” koncerten előadta első önálló szerzeményét, amely – ha jól emlékszem – a Forradalom címet viselte. Jelenlegi együttese, a Zagar mára kétségkívül Magyarország egyik legjobb koncertzenekara és a hazai elektronikus alternatív zene talán legjelentősebb képviselője.
[A Tangram, mint egyszemélyes project 2007-ben debütált a Highway Ambience nevezetű albummal. Fabók Pétert takarja a név, aki elárulta, hogy öt-hat éves kora körül érte az első meghatározó zenei élmény, méghozzá Jean Michel Jarre Oxygene-je formájában. Azóta sem nagyon szeret mást az instrumentális zenéken kívül. Első hangkártyáját elsős gimnazistaként kapta egy barátjától; ez a számítógépes zeneszerzés legfontosabb kelléke. Így került tehát igazán közel a zenéhez, méghozzá az alkotói oldalról. S bár sosem tanult zenélni, nincs mit szépíteni: színvonalas, izgalmas és egyedi cuccot tett le elénk eddigi tíz albumával (8 nagylemez, 2 EP).]
Hol is kezdjem? Néhány napja tudatosult bennem, hogy a Barabás Lőrinc Eklektric szünetet tart, más formációkban folytatják a tagok. Az utolsó három koncert egyikének helyszíne éppen Pécs. Másik fellépő a Bin-Jip meg Nicola Conte. Utóbbit nem méltatom, bizonyára nagyon jó zenész és dj a maga stílusában, nekem a két magyar csapat után semmi kedvem nem volt hozzá. Viszont a Bin-Jip. Ők kezdtek. Nagyon örültem nekik előre, hiszen a lemezüket már ismerem, és az előadók munkásságát is követem jóideje, de így együtt még nem hallottam őket élőben. A színpadon tehát Kaltenecker Zsolt, Gyémánt Bálint, Harcsa Vera és Andrew J.
Talvin Singh Matharu egy londoni születésű csákó, akinek a zenéjét már kiskamaszként hallgattam. Emlékszem, pesti rokonaimhoz jártam fel néha. Ahogy felértem, már vártak. Akkor még fogalmam sem volt annak a bizonyos Budapest nevű dolognak a működéséről. Le a metróba, beszélgetés, mi újság, mi történt azóta. Aztán egy híd alatt ott a kocsi. Beszállás. Műanyag műszerfaltakaró fel, alatta vadiúj hificucc mp3 játszóval. Akkor még ez nagy szó volt. És indiai, arab, keleti zenék gyönyörű minőségben. Kinn a kavargó, áramló főváros, benn a nyugodt délután. Na hát így ismerkedtem meg ezekkel a zenékkel. Mindig is fogékony voltam minden újra, és a zenemániám is másokat őrületbe kergető szinten mozgott már annak idején is. Így hát egyből kerestem írható CD-ket és már toltam is át magamnak a srác vinyójáról a jobbnál jobb világzenéket. A world music csak évekkel később jött divatba, de hát ez tök mindegy.
Anima Sound System: Tedd a napfényt be a számba (2010) Közhelyek, melyek mégis milyen igazak: egy zenekar akkor jó, ha meg tud újulni, ha van egy irány, amerre halad, és nem ragad le sehol. Igen, én is így gondolom alapvetően. Nem szeretem, ha egy zenekar mindig ugyanazt játssza, és nem tud semmi újat mutatni évek múltán. Az Anima Sound System most nagyon nagyot váltott. Mégsem örülök neki. Sőt. Őszinte leszek: fos lett az új lemez. Egy gagyi pop album.
Az 1990-ben létrehozott magyar underground zenekar február 16-án mutatta be a Gödör klubban legújabb, immár nyolcadik nagylemezét. A közönség természetes, hogy pozitívan fogadta az új hanganyagot.
Ami egyébként bizonyos szempontból nagyon is régi, hiszen a magát „gyógynövény-rock”-ot játszó csapatnak gondoló zenekar már a kezdetektől egy sokféle stílusból vett elemekből felépített, mégis nagyon egyedi hangvételt hoz zenéjével. Atmoszférát teremtenek, ahol a meditatív vonal éppúgy megtalálható, mint az elektronikus zenék lüktető, drum and basses alapjai, vagy a világzenei áramlat jellegzetes stílusjegyei. Éppúgy a cigány, mint a keleti dallamvilág.
Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.
Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660
Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu]