Amikor egy-egy lemezről írok, a késztetés végett, hogy eljuthasson a gyom által még több emberhez, akkor mindig hallgatom közben az adott albumot. Van, hogy próbálok trekkenként valami impressziót az ujjam végére csenni, de van, hogy többször is megy a hang, csak úgy körben, folyton. Most is szól, nyílik, száll, lüktet a dallam, az ének. És az jut eszembe, hogy egyszer volt egy szellő, egy kis nyári szellő. A Balaton keszthelyi vizén fodrozta odébb magát egy múlt nyáron, aztán finoman a fák fölé emelkedett, és kicsit körülkémlelt az éjszakában. Egy szép szocreál kolesz erkélyén elsuhant két fiatal srác mellett. Volt velük pár kanyargó füstfodor, egy martinis üveg, és a zene. Meg egy rakás gondolat. Kétely, vitaalap, szemlélet. A lehető legőszintébb kapcsolat. Az életem egyik legszebb órája, párnapja. Csakúgyönmagában, önmagáért. Bizony. Nemes értelmében használhatta volna a szót a kis nyár szellő, hogy barát.
A pillanat. Az érzés. Egy-egy emlék. Erős szeretet, hamis közöny, bátor félelem, néhány kis csikorgó vigyor elfojtott remegése az éj leple alatt. Kőpárnákba vésett álmodó színek. Erről szól nekem a Meszecsinka. Köszönöm az élményt. Nektek pedig csak ajánlani tudom...
Oláh Annamari - ének, cajon, ukulele
Biljarszki Emil - billentyűk, gitár, ukulele, vibrafon, saz, ének
Vajdovich Árpád - nagybőgő, basszusgitár, ének
Krolikowski Dávid – ütőhangszerek, dob, ukulele, ének
Vendégek – Guests:
Neven Kiderov . ének
Kopcsik Márton – hegedű
Latorczai Balázs - didgeridoo
Számlista:
1. Veres az ég
2. Indulj el
3. Szállok
4. Hajnali ének
5. Az árnyékok
6. La piconera
7. Kinyílok
8. Dimianinka
9. Étienne húz
A cikkelős neve: [stanley]
A cikkelés ideje: 2014.12.09.
