2010. nov. 16. | 01:00

Simona Molinari (cinque)

fokep simona molinariRádőlök a bárpultra, megpihenés. Könyökbarátság a fával, korsóbarátság a sörrel. Füstöt fúj a sok cigaretta, a homályos félvilágban messze látok. Hegyeket, tengereket repülök át, a színpad fölött lebeg egy ajakpár. Erotikus hangformák, kecses kéz kicsit táncoló... Bőg a nagy húros fadarab, máshol inkább vonják. Szvinget üt a pergő és a cin, bárjazz-hangok a zongorából. A szöveg olasz, francia, angol, a zene amerikai, az ének angyali, az érzés netovább. Itt nincs nő! És mégis énekel, és nyüszít, és gerjeszt és öl, és kész vagyok. A sör csak fogy, a pult még mindig itt van, de nem találom. A zene csak szól, a bár csak füstöl, a világ csak tűnik el folyamatosan, de épül az újabb, a szeretet hagy szabad sorokat születni, a délután fájt, az este már csak cseppen bele az éterbe, a testtelen fogja meg a vágyat, a fény él. A világ legféltettebb szegletében ücsörgök a sarokban, a női lábak formája önti belém a lelket. A szín csak szürke, vagy inkább fekete-fehér. A mozgás kis hullám az éjjel tavában. Musical? Színpad? Emlék? Jövő? Hahotáznak. Sírnak. Az élet van itt. Körülöttem figyel csendben. A fütty bele a mikrofonba. Hogy mi van? Hát Simona Molinari van. Ő énekel. Itt a szobában. Jön a hangfalból, és nem tudok mit kezdeni magammal. Asszem ottragadtam a sarokban, a bárban, valami jazz szólt, meg musical... Amerikából, olaszul! Igen, igen... neeeee! neeee, kérem, ne vigyenek eeeeeeel, nem én voltam, nem voltam én, én nem is voltam!

VISSZA IDE: Olasz zenés
2010. okt. 25. | 02:00

The Stanley Clarke Band

fokep stanley clarkeA világ egyik legdurvábban játszó basszgitárosa, Stanley Clarke 2010-ben kiadta legújabb lemezét. Az anyag iszonyatosan ütős lett. Clarke szólókarrierjének első három lemezéhez (Journey to Love, Stanley Clarke, School Days) hasonlítja az új albumot, de természetesen a darabok teljesen újak. Hosszúra nyújtott elektronikus tételekként hivatkozik Clarke az új szerzeményekre, melyek különleges utazásra viszik a hallgatót. S ezt meg kell erősítenem. Ez az album a fúziós zene egyik legzseniálisabb képviselője.

VISSZA IDE: Ajánlós/Kritikás
2010. aug. 16. | 02:00

Palya Bea mozdulatlan utazása

fokep palyabeaSzeretek tegeződni. Az olyan közvetlen, őszinte, baráti… Szia! Képzeld, Kaposváron járt Palya Bea! Augusztus 15-én este adott koncertet Dés Andrással és Lamm Dáviddal. Elöljáróban annyit mondok neked, hogy szőrfelállítós, égigéneklős, mondanivalótól hemzsegős, palyabeásan bizsergetős volt.

fokep szakcsiKimentem május 29-én, szombaton Kaposváron a főtérre… nem! Ez így baromi unalmas lenne, jó hogy nem kezdem el mesélni, hogy felhívtam délután a koncertszervezőt, és lebeszéltem vele egy interjút Szakcsi Lakatos Bélával fél hétre… Inkább így: hat kérdést tettem fel. Hat rövid kérdést, amelyre azt hiszem, lehet úgy mondani, hogy egy választ kaptam. Egy frappáns, hosszú, nagyjából az élet lényegét átölelő választ. Egy ívet, ami úgy jött, mint a jazzben az improvizáció. Szabadon… S így már nem is fontosak a kérdések. Maga a beszélgetés a fontos, azon van a hangsúly, ami akkor történt, ott, a levegőben, ahol mindez elhangzott. Vágatlanul, természetesen:

VISSZA IDE: Riportos/Interjús
2009. febr. 24. | 01:00

Beszélgetés Borlai Gergővel

fokep borlaiColumbus hajó. Este. Ablakokban túlpartfényes Duna. Pest sötétben, kivilágítva. Asztalok megterítve. A színpadon Peta pakolódik. Félkörben a temérdek pedál, hátul az Orange. Az erőlködő. Meg persze a két gitár. K.L.B. trio koncert van előkészületben. Váltunk pár szót, Gergő nemsokára jön. Meg is érkezik. Kapucnis pulcsi, rajta bőrkabát. Cintányérokkal a vállán jön, ő is felpakolja a cuccokat, aztán leülünk az egyik színpad előtti asztalhoz, azon nincs teríték, a magányosan egy sorba állított székek között kapott helyet, csak a fanatikusok részére, hogyha valaki nem vacsorára ülne be…

VISSZA IDE: Riportos/Interjús
2009. febr. 11. | 01:00

Beszélgetés Kaltenecker Zsolttal

fokep kaltiHazánk egyik legkiválóbb és minden új iránt nyitott modern jazz-billentyűsével beszélgettem az Árkád egyik kávézójában a minap. Ha van kedved, ülj be közénk pár percre!

Mikor legelőször ültünk le beszélgetni Zsolttal, nagyjából másfél hónappal az interjú előtt egyeztettük le az időpontot és a helyszínt. Naív módon, ismerőseim kétségeire nagy ívben bagózva nem kérdeztem rá, hogy nem jött-e közbe valami, hanem ott vártam a megbeszélt helyen. Öt percet késett. Így mutatkozott be Kaltenecker Zsolt emberi oldaláról, azt hiszem, ebben minden benne van.

VISSZA IDE: Riportos/Interjús
2009. jan. 26. | 01:00

K.L.B. trio – az új dimenzió

fokep klbTemérdek együttes lepte el a közelmúltban hazánk jazz pódiumait, ám nagyon kevés tudott merően újat, egyedit letenni a közönség elé. Az ország három (talán) legkiválóbb zenésze most összeállt, és csinált egy ilyen ritkaságszámba menő csapatot.

Kaltenecker Zsoltról, Lukács Péterről és Borlai Gergőről szól ez a történet. Mindegyikük elsősorban a jazz műfajához köthető stílusban játszik, ám Peta és Gergő neve sok más zenével, lemezzel is kapcsolatba hozható. Mindhárman már kiskorukban elkezdtek ismerkedni, barátkozni a zenével, és ez a szenvedélyük lett, s nem is maradt abba sok zenekedvelő örömére.

VISSZA IDE: Ajánlós/Kritikás
5. oldal / 5

IMPRESSZUMOS

Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.

Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660

Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu] 

Barátos


b dalok
reklamkoho


kulter

 

Please publish modules in offcanvas position.