kedd, 06 január 2015 22:19

European Mantra: The

em theEgy szupergrúp, egy új lemez

Immár tavaly december 28-án mutatta be új albumát Borlai Gergő zenekara, a 2001-ben induló EM. Nincs vita, négy zseniális zenész csinált megint valami újat, egy remekművet, amiben azért nagyon ott van az a jellegzetes érzés, amit a sok év alatt megszoktunk tőlük együtt, külön. Először 2005-ben jelentkeztek egy élő lemezzel ('F.A.Q.'), egy évre rá jött ki az '5' című anyaguk, aztán pedig 2007-ben a 'Twentyone', ami egy unplugged cucc a Free Style Chamber Orchestrával közösen. Szóval sokan örülünk most, hogy itt az újabb darab. Az ok pedig egyszerű. Egyrészt külön járják az utat mind a négyen, rengeteg izgalmas zenei projektben részt vesznek - Gergő Spanyolországban él alapvetően, Peti Németországban... - és bizony akár egy baráti kapcsolatnál, szerintem egy igazi zenekarnál is kellenek szünetek, kell idő az érésre, az újabb tapasztalásokra, hatásokra. Úgy érzem, hogy nagyon jót tett nekik, hogy volt egy kisebb csend, közben persze azért koncerteztek jópárszor az elmúlt években is. Főleg a jazz-nél ritka, hogy ennyi ideig együtt tud maradni egy formáció, vagy inkább úgy mondom, hogy újra meg újra összetalálkoznak.

Kategória: Ajánlós/Kritikás
csütörtök, 16 augusztus 2012 02:00

Freedom

fokep freedomTzumo Árpád kíjbórd,  

Borlai Gergő drámsz, Fodo perkássön, Papesch Péter béssz, Bacsó Kristóf száksz, Csókás Zsolt gitár. Hát belőlük lett a The Electronic Dreams nevű modern jazz formáció, amely 'Freedom - Live at the BJC' címmel nemrég adott ki egy lemezt. Persze mint mindennek, ennek is van előzménye, a 2006-ban kiadásra került t.e.d., vagyis Tzumo Electonic Dreams. Akkor még Csókás Zsolt nélkül játszottak, és Bacsó Kristóf is csak két számhoz íratta a nevét a trekklistán a Hunnia gondozásában megjelent korong borítóján. A történet, hogy miként is ismertem meg őket, röviden kizárólag:

Kategória: Ajánlós/Kritikás
vasárnap, 25 január 2009 01:00

Jártunk 1 koncerten!

fokep presser 1koncertVolt ott színház, mozi, musical, Novák, kórus, ütősök, fúvósok, izgő-mozgók, no és egy zongora, mögötte Pici bácsi – szakáll és szemüveg. Három fergeteges, kápráztató órányi hang-fény-kép-élményt kaptunk a közel hatvan fős csapattól, és természetesen Pressertől, aki egyedül is jó néhány számot prezentált zongorájával.