csütörtök, 06 január 2011 01:00

Robothal, most meg Konyha

fokep konyhaElőször természetesen egy kis agymenéses elmebaj tőlem, utána rendes infók is arról, amiről szó van. Vagyis Robothal, meg Konyha. Notehát: Szétesőben a Marshall bástya. Körülötte a vár romjai. Egy kis ősFender, egy-két pedál, néhány Tama vagy kitudja már... Dobverőharcok, amatőr szőnyeg a cucc alatt. Egy szigszalagtól/ból álló mikrofonállvány. Tojástartófalak. Egy gitár a nyakban. Egy basszer a hangban. Dobos a pergőt, száj az éneket, pengető a húrt. Tépi. Szét és bele a feelingbe. A rockba, a garázsba, a pincébe, a föld alá. A szavak kedvesen és szárazon zúznak bele az éjjelbe. Karon fognak, nehogy jobban szédülj, nem, nem, annyira azért mégsem kéne. Felcibálnak, felhurcolnak a téglaváros fölé, a panelrengeteg közepén a hegytetőre.

kedd, 28 december 2010 01:00

Sárik Péter Trio - Pieces

fokep sarikpetertrio pieces2010-ben tényleg rengeteg lemez jelent meg  

A pozitív amellett, hogy sok zenei csemegét kaptunk, nem más, minthogy a minőségük is hasonló arányban van a mennyiségükkel. A jazzen belül is igaz ez. Itthon az egyik legújabb darab Sárik Péter zongorista triójának új albuma, mely a Pieces névre hallgat.

kedd, 28 december 2010 01:00

Black Light Burns: Cruel Melody

fokep blb cruel mWes Borland, az egykori Limp Bizkit-gitáros  

hívta életre a Black Light Burns nevű zenekart. Ez a banda egy kegyetlenül jó és eredeti érzést hoz magával, amit talán industrial rocknak lehetne hívni, ha mindenképpen szeretnénk valamilyen módon meghatározni a stílust. Hál istennek sokan írtak már róla, mégis elég kevesen ismerik. Ezért írok most róla én is. Nekem rengeteg érzelem és pillanat adatott meg, melyek közben épp ez az album, a Cruel Melody szólt.

Sokáig gyötrődtem, hogy mit írjak róla, mert régóta tervben van ez az írás. Aztán most itt van, leültem, rátettem a kezem a billentyűkre, és jött. Először próbáljátok meg befogadni a feelinget:

hétfő, 27 december 2010 01:00

Boom Boom

fokep boomboomVan egy csapat. Illetve csak volt. '99 és 2001 között. Öt brutál nagy zenészünk alkotta ezt a bandát, és Boom Boomnak hívták. Sokan mégsem hallottak róla. Ezért döntöttem úgy, hogy most őket ajánlom. Legtöbbször akkor ajánlanak egy lemezt, ha épp megjelenés előtt áll, vagy éppen megjelent. Én most - mint oly sok mást, ezt a rossz szokást is - leszarom. Két lemezt ajánlok, és nem azért, mert most jelentek meg, hanem mert még ma is, és még nagyon sokáig megállják a helyüket a legjobb jazzrock-lemezek között. Az egyik a Boom Boom Live, a másik pedig az Intergalactic Megahello. Az első értelemszerűen egy élő koncertfelvétel, a második a saját számaikból álló album. Szerintem: egyszerűen zseniális az az összhang, melyet ez az öt zenész alkot mindvégig.

szerda, 22 december 2010 01:00

krisztmösz szong helyett dzsezz

fokep krisztmoszSok szájt tolja az idei, tavalyi és még régebbi karácsonyi lemezeket, zenéket. Azokat megtaláljátok hát a sok szájton, amik tolják. Én meg úgy gondoltam, ha már szemben az árral, akkor az ünnepeket alatt is evezzünk kicsit tovább. Én karácsony tájékán ahelyett, hogy beraknám a tömegszám kapható ünnepi albumot, valamiért a klasszikusabb fajta, kicsit szvinges dzsezzt szeretem hallgatni. És arra gondoltam, hogy ajándékként, vagy az ünnepre való tekintettel, vagy mittudomén, csak úgy kedvességből veletek is megosztom azt a hat CD-t, melyeket előszeretettel rakok be hallgatásra. Háttérben, vagy kicsit hangosabban, olvasgatás, írás, takarítás, készülődés közben teljesen király :) 

(Ha pedig én is a sok szájt lennék, akkor sem azokat ajánlanám, amiket ők. Hanem: Ghymes, Makám, Bojtorján, Kormorán)

péntek, 17 december 2010 01:00

Új EP a Tigris utcából

fokep jamiewÚj, ingyen letölthető EP-vel jött ki Jamie Winchester. A sokak által kedvelt ír énekes-gitáros-zeneszerző a Hrutka Robival közös projekt után egyből kiadott egy régebbi dalokból összerakott albumot. Egyáltalán nem sikerült rosszul, de nekem mégsem ütött úgy, mint a Jamie-Robi lemezek. Kicsit egyhangú, kicsit unalmas volt. Egy-két jó track vitte el. Most viszont itt a Tiger Road, ami egy igen nagy változást, és új színt vitt a "Jamie Winchester" jelenségbe.

kedd, 14 december 2010 01:00

Quimby - Kicsi ország

fokep quimbyElőre bocsátom, hogy emlékeim vitorlásának vásznai felduzzadtak, és ahelyett, hogy bevonnám őket, „engedem, hadd menjen”. Vissza a múltba. A főárboc tetején ülve azt lesem, ahol a kéklő ég a horizont mögé bújik.

A karma komikuma, hogy felkértek ezen cikk megírására. Nem is oly rég voltam egy koncerten, azelőtt pedig egy színházi előadáson. Két felvonás,
a darab címe: Quimby Teátrum,
főszerepben: Kiss Tibor.

kedd, 14 december 2010 01:00

Erdélyi jazz-folk ötösfogat

fokep nemezA nemEZ egy népi jazzt játszó zenekar Erdélyből. Nekem nagyon bejön ez a fúzió, amit csinálnak. Nem írok róluk, megtették helyettem ők maguk, többet úgysem tudnék mondani:

Születtünk a 2007-es tavaszi ébredéssel, megannyi termés- és élményálommal. Zenevágyunkat nem ötvözték misztériumok, filozófiák, csupán az örömmuzsika - de attól kezdve, hogy nyilvános merényletet követtünk el, a visszajelzések, a közösségi-közös élmények is meghatározóak. Erdélyi indulásunk magában foglalja a távolabbi vidékekre, valamint közeli lelkekhez való eljutásunk reményét. Dalainkat úgy ajánljuk befogadásra, ahogyan énekeljük, szeretettel, a nemEZ ötösfogata.
vasárnap, 12 december 2010 01:00

eLDé első albuma!

fokep lammdavidTHE 1

Az ég vakítóan kék. Mégis, vagy éppen ezért a szoba melegéhez szokott arcbőr sikít a hasító hidegben. A sálba csavart nyak nyugodtan pihen a fej alatt, a kezek kesztyűbe zárva egész jól viselik a téli délelőttöt. Aztán lekerülnek a rétegek, és egy kedves kis kávézó asztalánál találja magát a bíborpír, ott, az arcon. Lassan pislogó, nagy, kíváncsi és szelíd szemek néznek felette. Hamarosan megérkezik a másik barát is. Kézfogással köszön, leül, vidám tekintettel hallgat, aztán pár szóval rendelnek. Az asztalon a nyugalom, s a két gőzölgő kávé. Guatemalai, olasz pörkölésű. Az egyik csokival és chilivel, a másik mentával. Halk jazz a háttérben, kellemes melódia-melankólia. Belesüppednek a délbe, a székbe, a pillanatba, mely jó hosszan nyúlik át a délutánba. A presszó zamata, a szabadság ízvilága járja át a perceket. Az óra lustán, lassan tolja odébb mutatóit, a hely hol megtelik, hol csak néhányan lézengenek. Egy-egy tea, néhány süti, egy kerek szemüveg. Rajta egy hosszú fekete kabátos emberen. Ő is megfordul itt, minden nap. A hallgatás több, mint bármilyen hosszú történet.

csütörtök, 09 december 2010 01:00

Bíborkás szívtakarítás

fokep magashegyi uA Magashegyi Underground nevezetű elektro-alter banda a létezése óta nem jött ki lemezzel, egyedül az akusztik felvételt lehetne élő albumnak nevezni, de azt meg nem adták ki. (nyilván mindannyian letöltöttük és hallgatjuk :)) Most vége a lemeztelenségnek, hiszen itt az Ezer erdő, a 2010-es studióalbum. Sokan nagyon várták. Én is nagyon vártam. Elsőre őszintén szólva kicsit meglepődtem, mert nem azt kaptam, amire számítottam. Ezért nem szabad semmit várni, jobb tiszta lappal nyomni a pléjt! A gondot valószínű az okozta, hogy pár hónapja voltak itt Kaposváron a gólyatábor keretében, és ott hatalmasat buliztunk a zenéjükre. Rengeteg ismert sláger, néhány kevésbé hallott nóta, de végigtáncolós, pörgős koncert volt. A Kaukázus-tagok éppúgy, mint Janóval, itt is kitettek magukért, és hozták az igazi kemény alter huppogást. A billentyűből pedig kaptuk az elektronikus szálat. Bíborkától meg nyilván a jó kis dallamolást.

szerda, 08 december 2010 01:00

Kitalált Für Anikó

fokep furanikoSokszor hallani, olvasni egy előadó, egy lemez kapcsán, hogy már a zenészgárda, vagy a szerzők neve garancia arra, hogy ez a cucc aztán tutibiztos, eltalált és színvonalas és tartalmas és jól szól ésatöbbitöbbi. Ezzel én alapból nem értek egyet. Mert egyrészt lehet, hogy már eleve az embert, akinek a neve garancia, nem kedvelem mondjuk. Na itt aztán hiába teszik oda valaki más mögé, már nem ad számomra semmilyen késztetést, vagy indokot, hogy úgy tegyem a lejátszóba, hogy az milyen jó lesz. Vagy mondjuk többször találkoztam olyannal is, hogy egy számomra nagyon kedves banda, vagy énekes kijött az új anyagával, én meg egyből lecsaptam rá, aztán szép lassan - néhány hallgatás után - rá kellett jönnöm, hogy ez nem az. Nem az, amit az eddigiek alapján vártam. Szóval van ilyen.

vasárnap, 05 december 2010 01:00

A lelkemben megmártózó szín

fokep binjip enterBIN-JIP. 2010.12.03. Pécsi Est Café.

Hol is kezdjem? Néhány napja tudatosult bennem, hogy a Barabás Lőrinc Eklektric szünetet tart, más formációkban folytatják a tagok. Az utolsó három koncert egyikének helyszíne éppen Pécs. Másik fellépő a Bin-Jip meg Nicola Conte. Utóbbit nem méltatom, bizonyára nagyon jó zenész és dj a maga stílusában, nekem a két magyar csapat után semmi kedvem nem volt hozzá. Viszont a Bin-Jip. Ők kezdtek. Nagyon örültem nekik előre, hiszen a lemezüket már ismerem, és az előadók munkásságát is követem jóideje, de így együtt még nem hallottam őket élőben. A színpadon tehát Kaltenecker Zsolt, Gyémánt Bálint, Harcsa Vera és Andrew J.