csütörtök, 23 augusztus 2012 02:00

Kerti parti a Magashegyivel

Írta:

fokep magashegyi babelMagashegyi Underground, Balatonlelle, Bábel Kert  
2012. augusztus 22.  

Kerti is meg parti is, mert a Babel Kert a Balaton partjának szomszédságában található a lellei szabadtéri színpadon, amely tökéletes adottságokkal rendelkezik nyáresti koncertekhez, igazán LELLEményes helyszínválasztás a szervezőktől. Családias és kulturált a környezet, kiváló a sör- és borválaszték, valamint az étel felhozatal sem mindennapi. A sört gyönyörűen formatervezett pohárban kaptuk, amely azonban van annyira nehéz, hogy egy egész napos légkalapácsolás után a jó munkásember ne tudja felemelni.

Az ételkimérés egyúttal látványkonyhaként is szolgál, ahol többek között akkora palacsintasütőket és serpenyőket is lehetett látni, amelyeket még Vitéz László is megirigyelhetne. A kert elég nagy ahhoz, hogy lépni lehessen, a közönség bulizósabb részének elegendő hely van táncolni, a kényelmesebbek pedig hangulatos asztalkáknál foglalhatnak helyet szemben a színpaddal, így magashegyi babel2mindenki igénye és vérmérséklete szerint találhat megfelelő helyet magának. A közönség ennek megfelelően összetett volt, megfértek egymás mellett a strandolás után betévedt nyaralók, a zenekar  rajongótáborához tartozó fiatalok, a gyerekeiket egy estére a nagyszülőkre hagyó lélekben ifjú középkorúak, továbbá az a nagyon szimpatikus, a Balaton partján táborozó kiskamaszokból álló csoport, akik kísérő tanáraikkal együtt táncolták végig a koncertet. A minden szempontból barátságos kerthelyiségben egyedül a helyi fotós volt barátságtalan, akitől szerettem volna a cikkhez néhány képet kérni. Mivel udvarias kérésemet meglehetősen modortalanul utasította el – olyannyira nem engedi át a képeket, hogy a biztonság kedvéért az otthoni utómunkálatokat is Photostoppal végzi - a kedves olvasó kénytelen lesz beérni az én kevésbé jól sikerült fényképeimmel.

Ezen a kellemetlen közjátékon túllépve kellemes kikapcsolódás volt a koncert, és láthatóan a zenekar is örült annak, hogy a nyári fesztiváldömping vége felé a nagyszínpadok őrülete után ilyen fesztelen, klubkoncert jellegű fellépési lehetőséget kapott. Egy korábbi írásom miatt ugyan megköveztek a hozzászólók azért, mert a Magashegyi Undergroundról jót mertem írni, ezt azonban ezúttal is vállalnom kell, mert a mostani koncert is remekül sikerült.

Itt el lehet gondolkozni azon, mitől válik egy csapat jó koncertzenekarrá. Valószínűleg nincs egyértelmű recept, sokféleképpen lehet ilyen erényeket csillogtatni. Jelen esetben talán az lehet a kulcs, hogy a stúdióban felvett változathoz képest az élőben előadott dalok megtelnek élettel, energiával és egy kicsit harsányabb, karcosabb hangzást kapnak. Nemcsak az történik, hogy gyorsabb tempóban vagy keményebb hangszerelésben hangzanak el a számok, hanem valami más, kevésbé megfogható és tetten érhető jelenség is meghúzódik a háttérben, ami lehet a zenészek tehetsége vagy az együtt zenélés öröme. Mindennek persze szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy legyenek jól megírt dalok – ez a MU esetében megvan, hiszen az eddig megjelent anyagaikra is jellemző, hogy minden zenéjük élvezhető, nem töltelékdalok kerülnek a slágerek mellé.

magashegyi babel1

Ezen az estén is tökéletesen működött a már jól ismert, többé-kevésbé változatlan koncertprogram, amely magában hordozta a kifejezetten beindulósra sikerült, átütő erővel megszólaló Szeplős váll/Sanzon/Metróhuzat hármas zúzásának és a Csángó népdal intimitásának kontrasztját. Ezen kívül volt még jó néhány emlékezetes pillanat, többek között a Szerelemtabletta végén a gyorsabb rész, a Sanzon enyhén átdolgozott változata, vagy éppen az a momentum, amikor Bíborka a mikrofon kábelének szakítószilárdságát próbára téve a közönség közé ugrott egy közös éneklésre. A ráadásban aztán a videómegosztókról már ismert Rázz fel mellett elhangzott még egy új, a nyáresti hangulathoz illő dal is:

„Nyári délután
Vázra téve visz a bringán
Darazsak fekszenek a fészeren
Részegen”

Várjuk az új lemezt, ami eddig ismertté vált róla az ígéretes, jónak ígérkezik az új anyag.

A hazafelé vezető úton aztán mi is fürödhettünk a reflektorfényben, mivel feltűnően sok szembejövő elfelejtette lekapcsolni a hosszúfényt, így két világító ponttal a szemünkben és Sanzonnal a fülünkben készülhettünk a másnapi munkanapra.

A cikkelős neve: [kyprios]
A cikkelés ideje: 2012.08.23.