szerda, 09 augusztus 2017 11:38

Katlannapló 2017

Írta:

katlan2017Tizedik alkalommal gyűltünk össze az Ördögszántotta hegy lábánál,

hogy engedjük átrohanni magunkon a vörös, rozé és fehér színekkel átitatott kultúrlavinát. Beszámolónkban az első három nap eseményeiből válogatunk.

08.01

„A Wombo fogad” és „Mi nem vagyunk normálisak”. A fesztivál visszatérő közönségének sokat mondanak ezek a tőmondatok. 360 napja várjuk, hogy augusztus első hetének kedd estéjén az Ördögkatlan megnyitóján újból összefussunk. Az elmaradhatatlan francia fúvós örömbanda, a Wombo Orchestra a Narancsliget zöldjében várta az érkezőket, áthangolva mindenkit egy öt napos felszabadult töltődésre. A színpadon rövid bemutatót láthattunk a fesztivál néhány kiemelkedő programjából. Közben Bérczes beszélt, ami mindig nagyon emberi, megindító és szerethető. Nem maradhatott el a megemlékezés a Katlan örökös védnökéről, Cseh Tamásról, a végén pedig ismét közösen kiáltottuk a levegőbe, hogy „nem vagyunk normálisak”. A megnyitó ünnepség nem más, mint egy szertartás, közösségteremtő és összetartozást erősítő baráti találkozó. Indulhat az újabb öt nap, ahol a kultúra és a tolerancia az összekötő erő.

P8018681

 

A nyitány után egy gyors vacsora következett a faluközpontban. A grillezett camembert és a szintén faszénen pirított zöldség idén sem okozott csalódást. Az Árokpart bár színpadáról eközben az amatőrségében is bájos FAQ Színház zenekara, kicsit később pedig a férfiasan laza Gézakékazég zenekar dalai úsztak felénk.

A nagyharsányi focipályán felállított nagyszínpad hangosítása már évek óta a tökéleteshez közelít. A koncertélmény a kifinomult hangtechnikának és az alkalmi aréna egyedülálló atmoszférájának köszönhetően válik különlegessé. A nyitónapon az elmúlt egy év során hatalmasat fejlődő, minőségi szintet lépő Psycho Mutants, majd az egyik legnagyobb fesztiválkedvenc Irie Maffia rezegtette meg a dobhártyáinkat és a környező épületeket.

08.02

A második nap kora délutánján a nagyharsányi faluközpont kiállításaival ismerkedtünk. A Narancsligetben Kisteleki Dóra szürreális grafikái mosolyogtattak, meghökkentettek és maradásra bírtak. A kiállított művek között a zenekedvelők felfedezhették a második Elefánt album borítóját is. A szomszédos teremben Stekovics Gáspár fotóiról ismert és szeretett művészek: írók, színészek néztek vissza ránk. A tekintetük és a fotók melletti idézet kötődéseiket, személyiségüket mutatta meg a fotós szubjektív objektívjén keresztül. Az udvarról nyíló garázsépületben Németh Levente rajzai hozták közel korunkhoz egykori uralkodóinkat, történelmi személyiségeinket a képregény műfaján keresztül.

P8028835

Hogy kerül a szőnyeg az udvarra? Könyvek a bőrödbe? Folyóiratok a pokrócra? A Bölcsész udvarban mindez természetes. A műkedvelő baráti társaságnak tűnő Psziesztaband spontán és szerethető akusztikus koncertjét hallgatva merültünk bele a PTE Zenélő Egyetem kiállításába. Kedvelt alternatív és underground zenekarok szolgáltatták a témát Baksa-Soós Attila írásaihoz és Lékó Tamás fényképeihez. A közeli Aralica-Ibero Hacienda mediterrán udvara minden nap más mediterrán kultúra ételeit és zenéit fogadta be. A fesztivál rendszeresen visszatérő vendége a kaposvári Csiky Gergely Színház, a faluközpontban ezúttal külön standot kapott a társulat, ahol a következő évad előadásairól kaphattunk információt. Both Miklós ukrán udvarában pedig ezúttal is két kultúra találkozásából születtek új értékek.

Kedvelt, visszatérő esemény az Ördögkatlanon a Faluturisták. Pár lelkes, fiatal színész minden évben egy falu történetéhez kapcsolódó, szórakoztató happeninget tart. Ebben az évben Villánykövesd múltjával ismerkedhettünk játékos totó formájában, aztán a közönség bevonásával ötletes aktuálpolitikai kiszólásokat is tartalmazó rögtönzött kampányfilm született.

Tetszik az ötlet, hogy a szervezők Villánykövesd pincesorára kiállításokat álmodtak. A tájékoztatáson viszont még lehetne javítani néhány tábla vagy szórólap elhelyezésével, mert – különösen a felső pincesoron berendezett tárlatot – csak véletlen szerencsének köszönhetően lehet megtalálni. Fantázia, mesevilág, a színek és formák túlburjánzása fogadott bennünket Rutkai Bori és Nemes Péter közös, Kupinnyó című kiállításán. Wahorn András és Töttös Kata képein férfi, nő és a madarak találkoztak, Cseh András festményei a NET szó köré csoportosítható egykori és mai képzeteket jelenítették meg. Révai Sára Abszurdfarm című fotósorozata rendkívüli érzékkel elkapott pillanatokkal mutatta be vidék és város, múlt és jelen, élőlények és tárgyak különös találkozását.

A Faluturistákhoz hasonlóan kedvelt és szintén ismétlődő esemény a K2 Színház alkalmi produkciója. Ők ezúttal Beremenden költöztek be egy udvarra, hogy helyi történeteket feldolgozva az ötvenes éveket idéző előadást hozzanak létre. A nyelvi bravúrokat és kommunikációs paneleket felvonultató produkciót látva sírva nevettünk, hogy egy szűk órát követően a tragikus végkifejlet sokkoljon bennünket. A társulat sokak örömére ebben az évben az eredeti helyszíneken az előző három év bemutatóit is felfrissítette.

A Narancsligetben a Müller Péter Sziámi and Friends koncertjén szembesülhettünk azzal, hogy az egykori Kontroll Csoport, URH és Sziámi dalok nem vesztettek semmit frissességükből. Nem felhőtlen az örömünk amiatt, hogy a rendszerkritikus dalok ismét visszanyerik aktualitásukat. Az estét a nagyszínpadhoz látogatva a Fran Palermo eredeti és lendületes zenéjével, majd a tíz éves Péterfy Bori & Love Band utánozhatatlan hangulatú koncertjével zártuk.

08.03

A harmadik napot a Vylyan Teraszon indítottuk, a már ismert szabadtéri hordókiállításhoz ezen a délutánon Háy János író járult hozzá egy újabb példánnyal. Ezalatt a közönség a névadó pincészet boraival ismerkedett, vagy élő beszélgetést hallhatott Térey János íróval, kicsit később pedig a Dresch Mihály Vonós Quartet ethno jazz muzsikáját fogadhatta be.

A pécsi Improvokál társulat néhány éve már megmutatta magát a fesztiválon. Ezúttal Morzsa című improvizatív játékukat hozták el. A jeleneteket a közönségtől kapott „kecskebéka” szó köré fűzték fel. A sokszor vicces, néha tragikus dialógusokat stílusgyakorlatnak is beillő változatossággal és ötletes színészi eszközökkel adták elő. A játék menetét több ízben is spontán rendezői instrukciók befolyásolták. Igazi közös játék, örömperformansz résztvevői voltunk, ahol színész és közönsége együtt nevetett, közösen élte át a történéseket.

P8038885

A késő délutáni órák még két koncertet tartogattak számunkra: a három év után visszatérő belga Summer Rebellion koncertjén dob, harmonika és énekhang oldódott fel a virtuozitásban, a friss és fiatal Macskák Esernyővel zenekar pedig harmóniáival és drámaiságával érintett meg leginkább.

Az Ördögkatlan-Szkéné-Nézőművészeti Kft. közös produkciójaként bemutatott Halottember című színielőadás szívünket markolászva fészkelt belénk. Háy János megrendítően erős szövege, részletekbe menően aprólékos és érzékletes képei, belassított dramaturgiája volt a meghatározó, Bérczes László rendezése ehhez finoman illeszkedett. A Grisnik Petra betegsége miatt kényszerűségből módosított előadás rendkívüli érzékenységgel egy nő és kislánya sorsán keresztül mutatja meg a háború rettenetes hatásait az emberi kapcsolatokra, az egyén életére. A legmegdöbbentőbb fordulat, hogy amikor a halottnak hitt apa és férj visszatér, az öröm helyett újabb borzalmak következnek.

Ha lenne ilyen, akkor a 2017-es Ördögkatlan legjobb koncertjének járó díjat az Ethnofil zenekarnak adnánk. A jazz, népzene és a hatvanas-hetvenes évek progresszív zenéjének elemeit egybegyúró csapat irdatlanul jó zenészekből áll és egy rendkívül eleven, sokszínű és fantáziadús egy órát tett fel a színpadra. A helyszín, az Árokpart-bár nevű színpad máskor a fesztivál legcsendesebb zuga, most álló ovációval és vastapssal köszönte meg a közönség ezt a fenomenális produkciót. Jegyezze meg mindenki a nevet: ETHNOFIL, csupa nagy betűvel.

A nagyszínpadhoz érve még sikerült elkapni a hatvanas évek zenéjét felfrissítő és újraértelmező Qualitons fellépésének utolsó pillanatait. Az idei Ördögkatlant a legutóbbi idők egyik legfajsúlyosabb alternatív zenekara, a Hiperkarma koncertjével búcsúztattuk.

Van amiből sok a tizedik, és van amiből kevés. Ördögkatlanból a kettő egyszerre. Mert sokat kaptunk tíz év alatt, ugyanakkor mégsem lehet belőle elég: kivárjuk az újabb 360 napot, hogy tizenegyedszerre is nemnormálisak lehessünk.

A cikkelős neve: [kyprios]
A fotós neve: [mzoli]
A cikkelés ideje: 2017.08.06.

Tovább a kategóriában: « Fishing10: szombat, negyedik