vasárnap, 26 június 2016 22:28

Fishing 2016 harmadik nap

Írta:

music foo 2016 4A fesztivál utolsó napja, ami kis híján a délutáni off programon ért véget számunkra.

Tizenkét fajta bort végigkóstoltatni és még ilyen-olyan ráadást is a poharakba tölteni, mindezt egy forró nyári napon a szabadban, felér egy kifinomult módszerekkel végrehajtott, előre kitervelt merénylettel. Márpedig ez történt a délután háromkor kezdődő, másfél órás orfűi Off programon.

Nem borász vagy sommelier, hanem borokkal foglalkozó újságíró tartott ismertetőt a borkultúra alapjairól, melynek a vége felé a hallgatóság már egyre kevésbé volt képes odafigyelni. A Borfalu színpad körül árusító borászok támogatták az eseményt néhány palackkal, így meglehetősen sok termelőtől származó italokkal ismerkedhettünk. Legközelebb 7-8 tételnél volna jó meghúzni a határt, mert így az alkohol és a kánikula közös erővel megsemmisítő KO-t vitt be néhány résztvevőnek.

Ezután egy óra pihenőt engedélyeztünk magunknak, majd pedig még mindig meglehetősen görbe nyomvonalon ereszkedtünk lefelé a nagyszínpadhoz este hatra. A Pál Utcai Fiúkat az utóbbi években ritkán láthatjuk Budapesten kívül játszani, ezért az ehhez hasonló alkalmakat kár elszalasztani. A főleg harmincasokból-negyvenesekből álló közönségnek sikerrel bizonyította a zenekar, hogy az időnek nincsen vasfoga, vagy legalábbis kicsorbult illetve használaton kívül van. Sokkal frissebbnek és elevenebbnek tűnt ez a koncert, mint a pár nappal korábbi Kispál-buli. Pedig a PUF is egy félig-meddig pihentetett zenekar: azt már említettem, hogy viszonylag keveset koncerteznek, az utóbbi tizenöt évben pedig csak egy új stúdióalbumuk jelent meg. Ennek ellenére nagyon is magas hőfokon működtek a zenészek és itt nem az időjárás miatti forróságra gondolok. Az árnyékban éledező fesztiválozók túlnyomó többsége fel is használta a maradékot a saját PUFfertartályából, ami ki is tartott, amíg a fiúk a lányokkal táncoltak. Igaz, nem reggelig, csak a koncert végéig, de addig szükség is volt a tartalékokra, mert egymás után érkeztek a legerősebb PUF-dalok: az Utolsó év, a Régi évek, a Hajsza vagy a Legelő. Legalább két-három koncertre való ütős daluk van, de még az is belefért, hogy meglepjék a nézőket az Adj gázt! című Neurotic-klasszikussal.

A Vera Jonas Experiment 2014-es Game című albuma egy nagyrészt csendes, akusztikus barangolás, viszont a frissen megjelent Tiger now már több olyan szerzeményt is tartalmaz, amiben helyet kaptak kicsit zúzósabb témák, gitárriffek is. A Borfalu színpadon tartott koncert ez utóbbi vonulatba illeszkedett bele, így mást kaptunk a koncerttől, mint amit vártunk. És mivel a zenekart először láttuk/hallottuk élőben, át is formálták azt a képet, ami bennünk róluk kialakult. Jónás Vera maga is olyan elánnal énekelt, mint aki egy tigrissel is kész megküzdeni. Az Ordinary kifejezetten erős koncertdarabnak bizonyult, csakúgy, mint az albumról kicsit lelógó Szél hozott, szél visz el. A koncert vége felé majdnem el is vitt, egyrészt a zenekar sodró lendülete miatt, másrészt pedig úgy látszik, sikerült a vihart valójában is megidézni. Vészt jóslóan dörögni és villámlani kezdett, de szerencsére csak néhány csepp eső hullott, így a többi koncert megtartását végül nem fenyegette komoly veszély.

2015-ben több éves szünet után döntött úgy az Amorf Ördögök, hogy évente néhány koncerttel újból közönség elé lépnek. Az egyiket ezek közül idén is Orfűn tartják, ezért akár OrfÖrdögöknek is nevezhetnénk őket. A tavalyi visszatérés különösen frissnek és energikusnak tűnt, az idei pedig nagyon hasonlatosnak a tavalyihoz. A setlist is sok azonos elemet tartalmazott, ez ugyan senkinek sem okozott csalódást (nem volt upset-list), mégis az előző évi fellépés talán mélyebb nyomot hagyott az emberekben. Ettől függetlenül mindenki hozta a kötelezőt: többek között Tariska Szabolcs mókás volt mint mindig, Péterfy Bori provokatív volt mint mindig, Tövisházi Ambrus profi volt mint mindig. Végül egy kifejezetten ötletgazdag, szellemes koncertet hoztak össze sok kötelező Amorf slágerrel, lezárásként a Fapados űrutazással. Ettől persze a közönség hálás volt mint mindig.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Nagyszínpad idei programját a Hiperkarma zárta, Bérczesi Róbertet így két nap alatt két nagyszínpados koncerten láthattuk. Többek között ezért is szeretjük nagyon a Fishinget, az alternatív zene legnagyobb alakjai itt valóban a megérdemelt helyükre kerülnek. A tavalyinál kevésbé energikus, viszont annál elmélyültebb és szebb koncertet kaptunk a zenekartól. Az új album dalai most kevésbé játszottak főszerepet, de kisebb közvéleménykutatásom eredménye szerint ez igazából senkit sem zavart.

Már fél kettő fele járt az idő, amikor Varga Livius a tavalyihoz hasonló rózsaszín zakójában színpadra lépett és A Kutya Vacsorája zenekar belekezdett az idei FOO lezárásába. A visszatérő fesztiválozók tudják, hogy ez után közel 365 napot kell várni a következő Fishinges koncertig és pontosan egy évet ahhoz, hogy az éjszaka kutyái újra ugassanak. Ezek a koncertek rendre összefonódnak a búcsúzás érzésével, a zenekar pedig mindent megtesz azért, hogy még sokáig emlékezzünk a fesztiválbúcsúra. Ahogy máskor is, Livius jutalomjátéknak tekintette a falkavezér szerepet. Ennek megfelelően fáradhatatlan megmondó-, bemondó-, odamondó emberként húzta magával a zenekart. Erős koncertkezdés volt, a Mindenkinek saját plázát vagy az Éjjel-nappali altató is hatékony ébresztőként szolgált. Nekünk viszont muszáj volt indulni, ezért a koncert végét már nem várhattuk meg.

Kedvenc fesztiválunktól tehát megint meg kell válni egy évre, de megnyugtató lehet számunkra, hogy hosszú távra terveznek, hiszen már nagyszabású fejlesztésekbe is belevágtak. Új építésű faházsor nőtt ki a földből, és ami talán még fontosabb: sokkal több a vizesblokk, ezért kevesebbet kell várni a vécék előtt. Ezt, valamint az évről évre megbízható színvonalú zenei kínálatot a törzsközönség azzal hálálja meg, hogy rendre elővételben teltházas a fesztivál. Köszönet illeti munkájukért nemcsak a fő szervezőket, hanem mindenkit, akinek része van a sikertörténetben, beleértve a tekintélyes mennyiségű szemetet minden éjjel összeszedő dolgozókat, adminisztrátorokat, könyvelőket, és mindazokat, akiket itt most nincs lehetőség felsorolni.

Reméljük, hogy jövőre ismét együtt tölthetjük el ezt a négy napot és újból bemutathatjuk, hogy mi hogy éltük meg a legbarátságosabb magyar alternatív zenei fesztivált.

A harmadik nap címszavakban:

A nap koncertje: Pál Utcai Fiúk
A nap zenésze: Jónás Vera
A nap frontembere: Varga Livius
A nap csalódása: hogy már megint véget ért

A cikkelős neve: [kyprios]
A fotósneve: [mzoli]
A cikkelés ideje: 2016.06.26.