hétfő, 10 január 2011 01:00

Black Sun Empire 2010

fokep blacksunempireA Black Sun Epire egy utrechti dj/producer gárda. A három név: Milan (aka Crash), Rene (aka Suture) és  Micha (aka Naye'i). Milan és Rene még az iskolában találkoztak és hamar úgy döntöttek, hogy közösen hasznosítják tehetségüket. Micha állandóan az ő felszerelésüket nyúzta, aztán csatlakozott hozzájuk, így jött létre a BSE. Együttműködésük jó döntésnek bizonyult, mert néhány holland kiadó érdeklődni kezdett a BSE név alatt megcsinált első zenék iránt. Nem tartott sokáig, amíg megkapták a lehetőséget az első megjelenésre, az akkor induló Piruh-nál, ami Dj Dreazz Triple Vision Records kiadójának egy allabelje. Ezután számos sikeres dj felkérés következett, közben készültek a zenék is, a Priuh003-ra, majd még több zenét írtak, amelyek felkeltették többek között Dj Trace érdeklődését is.

vasárnap, 09 január 2011 01:00

Aando

fokep aandoEgy pesti rock zenekar. Egy érdekes, izgalmas zenét játszó csapat. Érdekes érzés az is, hogy pár éve már találkoztam velük személyesen, mert Újpesten épp a mi termünk melletti próbaterem volt az övéké. S mivel a falak nem voltak túl vastagok, kábé úgy hallottuk egymást, mintha itthon jó erősen tolnám neki a hangfalakból a mjuzikot. Szóval tisztán és kellemes jött át az Aando-feeling. Mi persze csak kis amatőr próbálkozók voltunk az ő biztos és pontos játékukhoz képest. Na de a lényeg, hogy épp rátaláltam a myspace oldalukra, és látom ám, hogy az új énekes csajszival már egész komoly dizájnnal tolják a srácok. Úgy látszik, lesz itt lemez, meg koncertek is! Nem húzom tovább a szót, ismét nem akarok megállapítani, mesélni, se kritizálni. Nekem bejön ez a zenei világ, szerintem érdemes meghallgatni!

csütörtök, 06 január 2011 01:00

Robothal, most meg Konyha

fokep konyhaElőször természetesen egy kis agymenéses elmebaj tőlem, utána rendes infók is arról, amiről szó van. Vagyis Robothal, meg Konyha. Notehát: Szétesőben a Marshall bástya. Körülötte a vár romjai. Egy kis ősFender, egy-két pedál, néhány Tama vagy kitudja már... Dobverőharcok, amatőr szőnyeg a cucc alatt. Egy szigszalagtól/ból álló mikrofonállvány. Tojástartófalak. Egy gitár a nyakban. Egy basszer a hangban. Dobos a pergőt, száj az éneket, pengető a húrt. Tépi. Szét és bele a feelingbe. A rockba, a garázsba, a pincébe, a föld alá. A szavak kedvesen és szárazon zúznak bele az éjjelbe. Karon fognak, nehogy jobban szédülj, nem, nem, annyira azért mégsem kéne. Felcibálnak, felhurcolnak a téglaváros fölé, a panelrengeteg közepén a hegytetőre.

kedd, 28 december 2010 01:00

Sárik Péter Trio - Pieces

fokep sarikpetertrio pieces2010-ben tényleg rengeteg lemez jelent meg  

A pozitív amellett, hogy sok zenei csemegét kaptunk, nem más, minthogy a minőségük is hasonló arányban van a mennyiségükkel. A jazzen belül is igaz ez. Itthon az egyik legújabb darab Sárik Péter zongorista triójának új albuma, mely a Pieces névre hallgat.

kedd, 28 december 2010 01:00

Black Light Burns: Cruel Melody

fokep blb cruel mWes Borland, az egykori Limp Bizkit-gitáros  

hívta életre a Black Light Burns nevű zenekart. Ez a banda egy kegyetlenül jó és eredeti érzést hoz magával, amit talán industrial rocknak lehetne hívni, ha mindenképpen szeretnénk valamilyen módon meghatározni a stílust. Hál istennek sokan írtak már róla, mégis elég kevesen ismerik. Ezért írok most róla én is. Nekem rengeteg érzelem és pillanat adatott meg, melyek közben épp ez az album, a Cruel Melody szólt.

Sokáig gyötrődtem, hogy mit írjak róla, mert régóta tervben van ez az írás. Aztán most itt van, leültem, rátettem a kezem a billentyűkre, és jött. Először próbáljátok meg befogadni a feelinget:

hétfő, 27 december 2010 01:00

Boom Boom

fokep boomboomVan egy csapat. Illetve csak volt. '99 és 2001 között. Öt brutál nagy zenészünk alkotta ezt a bandát, és Boom Boomnak hívták. Sokan mégsem hallottak róla. Ezért döntöttem úgy, hogy most őket ajánlom. Legtöbbször akkor ajánlanak egy lemezt, ha épp megjelenés előtt áll, vagy éppen megjelent. Én most - mint oly sok mást, ezt a rossz szokást is - leszarom. Két lemezt ajánlok, és nem azért, mert most jelentek meg, hanem mert még ma is, és még nagyon sokáig megállják a helyüket a legjobb jazzrock-lemezek között. Az egyik a Boom Boom Live, a másik pedig az Intergalactic Megahello. Az első értelemszerűen egy élő koncertfelvétel, a második a saját számaikból álló album. Szerintem: egyszerűen zseniális az az összhang, melyet ez az öt zenész alkot mindvégig.

szerda, 22 december 2010 01:00

krisztmösz szong helyett dzsezz

fokep krisztmoszSok szájt tolja az idei, tavalyi és még régebbi karácsonyi lemezeket, zenéket. Azokat megtaláljátok hát a sok szájton, amik tolják. Én meg úgy gondoltam, ha már szemben az árral, akkor az ünnepeket alatt is evezzünk kicsit tovább. Én karácsony tájékán ahelyett, hogy beraknám a tömegszám kapható ünnepi albumot, valamiért a klasszikusabb fajta, kicsit szvinges dzsezzt szeretem hallgatni. És arra gondoltam, hogy ajándékként, vagy az ünnepre való tekintettel, vagy mittudomén, csak úgy kedvességből veletek is megosztom azt a hat CD-t, melyeket előszeretettel rakok be hallgatásra. Háttérben, vagy kicsit hangosabban, olvasgatás, írás, takarítás, készülődés közben teljesen király :) 

(Ha pedig én is a sok szájt lennék, akkor sem azokat ajánlanám, amiket ők. Hanem: Ghymes, Makám, Bojtorján, Kormorán)

péntek, 17 december 2010 01:00

Új EP a Tigris utcából

fokep jamiewÚj, ingyen letölthető EP-vel jött ki Jamie Winchester. A sokak által kedvelt ír énekes-gitáros-zeneszerző a Hrutka Robival közös projekt után egyből kiadott egy régebbi dalokból összerakott albumot. Egyáltalán nem sikerült rosszul, de nekem mégsem ütött úgy, mint a Jamie-Robi lemezek. Kicsit egyhangú, kicsit unalmas volt. Egy-két jó track vitte el. Most viszont itt a Tiger Road, ami egy igen nagy változást, és új színt vitt a "Jamie Winchester" jelenségbe.

kedd, 14 december 2010 01:00

Quimby - Kicsi ország

fokep quimbyElőre bocsátom, hogy emlékeim vitorlásának vásznai felduzzadtak, és ahelyett, hogy bevonnám őket, „engedem, hadd menjen”. Vissza a múltba. A főárboc tetején ülve azt lesem, ahol a kéklő ég a horizont mögé bújik.

A karma komikuma, hogy felkértek ezen cikk megírására. Nem is oly rég voltam egy koncerten, azelőtt pedig egy színházi előadáson. Két felvonás,
a darab címe: Quimby Teátrum,
főszerepben: Kiss Tibor.

kedd, 14 december 2010 01:00

Erdélyi jazz-folk ötösfogat

fokep nemezA nemEZ egy népi jazzt játszó zenekar Erdélyből. Nekem nagyon bejön ez a fúzió, amit csinálnak. Nem írok róluk, megtették helyettem ők maguk, többet úgysem tudnék mondani:

Születtünk a 2007-es tavaszi ébredéssel, megannyi termés- és élményálommal. Zenevágyunkat nem ötvözték misztériumok, filozófiák, csupán az örömmuzsika - de attól kezdve, hogy nyilvános merényletet követtünk el, a visszajelzések, a közösségi-közös élmények is meghatározóak. Erdélyi indulásunk magában foglalja a távolabbi vidékekre, valamint közeli lelkekhez való eljutásunk reményét. Dalainkat úgy ajánljuk befogadásra, ahogyan énekeljük, szeretettel, a nemEZ ötösfogata.
vasárnap, 12 december 2010 01:00

eLDé első albuma!

fokep lammdavidTHE 1

Az ég vakítóan kék. Mégis, vagy éppen ezért a szoba melegéhez szokott arcbőr sikít a hasító hidegben. A sálba csavart nyak nyugodtan pihen a fej alatt, a kezek kesztyűbe zárva egész jól viselik a téli délelőttöt. Aztán lekerülnek a rétegek, és egy kedves kis kávézó asztalánál találja magát a bíborpír, ott, az arcon. Lassan pislogó, nagy, kíváncsi és szelíd szemek néznek felette. Hamarosan megérkezik a másik barát is. Kézfogással köszön, leül, vidám tekintettel hallgat, aztán pár szóval rendelnek. Az asztalon a nyugalom, s a két gőzölgő kávé. Guatemalai, olasz pörkölésű. Az egyik csokival és chilivel, a másik mentával. Halk jazz a háttérben, kellemes melódia-melankólia. Belesüppednek a délbe, a székbe, a pillanatba, mely jó hosszan nyúlik át a délutánba. A presszó zamata, a szabadság ízvilága járja át a perceket. Az óra lustán, lassan tolja odébb mutatóit, a hely hol megtelik, hol csak néhányan lézengenek. Egy-egy tea, néhány süti, egy kerek szemüveg. Rajta egy hosszú fekete kabátos emberen. Ő is megfordul itt, minden nap. A hallgatás több, mint bármilyen hosszú történet.

csütörtök, 09 december 2010 01:00

Bíborkás szívtakarítás

fokep magashegyi uA Magashegyi Underground nevezetű elektro-alter banda a létezése óta nem jött ki lemezzel, egyedül az akusztik felvételt lehetne élő albumnak nevezni, de azt meg nem adták ki. (nyilván mindannyian letöltöttük és hallgatjuk :)) Most vége a lemeztelenségnek, hiszen itt az Ezer erdő, a 2010-es studióalbum. Sokan nagyon várták. Én is nagyon vártam. Elsőre őszintén szólva kicsit meglepődtem, mert nem azt kaptam, amire számítottam. Ezért nem szabad semmit várni, jobb tiszta lappal nyomni a pléjt! A gondot valószínű az okozta, hogy pár hónapja voltak itt Kaposváron a gólyatábor keretében, és ott hatalmasat buliztunk a zenéjükre. Rengeteg ismert sláger, néhány kevésbé hallott nóta, de végigtáncolós, pörgős koncert volt. A Kaukázus-tagok éppúgy, mint Janóval, itt is kitettek magukért, és hozták az igazi kemény alter huppogást. A billentyűből pedig kaptuk az elektronikus szálat. Bíborkától meg nyilván a jó kis dallamolást.

10. oldal / 13