Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/cuobxk/public_html/components/com_k2/models/item.php on line 877
2014. febr. 04. | 01:00

Magyar világzene határtalan fúzióval

Írta:

fokep vilagzeneDe miért csinálunk mi ilyen zenéket? de nélkül 

Egyáltalán nem szokásom egy cikkben több lemezről írni. Most erre a fajta szokatlanságomra fittyet hányva mégis négy hazai és eléggé új albumról írok. Sőt, az őket összekötő gondolatmenetemről. Merthogy régóta piszkál, hogy mi is ez az egész népzene, világzene, honnan is jön, mit is csinál tulajdonképpen? Lássuk, mire jutottam.

Először is. A négy kiváló korong: Herczeg Flóra és a Például Igen, Bognár Szilvia és az etNoé, Dina: Durme, Durme és Pátkai Rozina: Vocé e Eu című lemeze. És hogy mi is köti össze őket? A népzenei indíttatás, vagyis a népzenéből, népdalokból induló gyökerek, melyre aztán szépen ráépítik saját világukat, beleadják a saját energiáikat, ötleteiket. Kicsit magukévá teszik azt a népi ízt, melyet megkóstoltak, és úgy tűnik, nagyon ízlett nekik. Nekem pedig éppen az ízlik annyira, hogy a fúzióval és improvizációval különleges zamatokkal pakolják tele a zenéjüket.

Vannak - még újságba írók is -, akik nem értik, hogy valaki miért nyúl másik nép zenéjéhez, miért játssza azt. Egyszer a Mitsouráról olvastam egy 'cikket', melyben épp ezt próbálták boncolgatni, de nem nagyon sikerült. Őőőő, igen, most már öt lemezt is érintünk... szóval cigány leány indiai feelingű elektronikus world-nujazzt tol ezerrel... és ez miért nem hiteles? Vagy ott a Brains, kicsit más stílusba harapva - Columbo (Kéri András) afrikai patois nyelven üvölti a világba a raggát. Igen, Magyarországról. Nem akarom érinteni most a magyar-nem magyar zene kérdését, mert az csak hülye politikai/érdek téma. Szóval úgy döntöttem, hogy most én is állást foglalok, és elmondom, mit gondolok: szerintem alapvetően népzenét játszani tök jó dolog, legyen az arab, indiai, skót, francia, magyar, bármilyen. Hagyományt őrizni, továbbadni, megszerettetni, nemes cél. Ezzel együtt önmagában számomra azért kicsit unalmas általában, van egy időkorlát, ami után már nem igazán tudom elviselni. Kell az a kis plusz, amitől egyedi lesz, változatos. És ezt pontosan a fúzió és a rögtönzés teszi hozzá. Több stílusból való építkezés, egyedi hang hozzáadása, és a játék közbeni szállás, fellélegzés, kilépés az univerzum felé.

vilagzene herczeg  vilagzene bognar  vilagzene dina  vilagzene patkai

Herczeg Flórát én az István a király tévés műsorból ismertem, ahol szimpatikus, aranyos volt, de mivel túlzottan népiesen énekelt, annyira nem keltette fel az érdeklődésemet. És most megtaláltam a Például Igen lemezt, amiről nem is tudtam addig, hogy van ilyen. És első hallgatás után muszáj volt újra hallgatnom. Aztán megmutatni pár ismerősnek. Most már ők is hallgatják ezerrel. Hát erről próbáltam hablatyolni az imént - népzenéből való indulás, teljesen egyedi, jazzes, néhol már-már rockos alapok, csomó hangszeres szóló, tartalmas, humoros szövegek, és nagyon eltalált dallamvilág. Lenyűgözött és kész.

Bognár Szilviát a Makámmal láttam énekelni már jó régen, aztán persze sok helyen feltűnt azóta - ismert lehet a Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival közös Szájról-szájra albumuk. Vagy talán sokan nem tudják, hogy az első Anima Sound System albumokon is ő énekel. No az etNoé LP-t is épp mostanában fedeztem fel, és hát nagyjából azt éreztem, mint Flóra számait hallgatva. A stílus, a hangulat viszont egészen más. Sokkal népiesebb éneklés, konkrétan népdalok megszólaltatása, kicsit finomabb zenével, ha mondhatni ilyet, nagyon izgalmas hangszereléssel. Jazz, lényegében. Hosszú, mély dalok. Kellemes, és az jut eszembe róla, hogy utaztató, szárnyakon reptető. Ennél a két lemeznél tehát él a Mitsouránál is nagyon jól megfigyelhető fúzió, egyedi stílus, rengeteg plusz.

És most jöjjön egy olyan album, amely alapvetően más népek zenéit szólaltatja meg. Dina - Samu-Pandzarisz Diána - szefárd zsidó, arab, görög, török, és persze magyar népdalokat dolgoz fel zenekarával. Érdemes megemlíteni, kik festik alá az éneket: Lamm Dávid gitáros, Dés András ütős és Szokolay Dongó Balázs furulyás (és még rengeteg fúvóshangszeres). Nagyon változatos, abszolút népi zenéket felvonultató album a Durme, Durme, mégis van benne valami kis plusz. Dina energiái, a zenei érzékenység, és a különféle hangulatok keveredése egy izgalmas, nagyon jó lemezt eredményez. Néhol táncolhatnékom van a pörgős számoknál, máskor meg csak úgy ülnék egy párnán és figyelném a vizipipa ellibbenő füstjét. Itt a legújabb videójuk:

Végül a negyedik írásra szánt album: Pátkai Rozina lemeze, a Voce e Eu. Tipikus bossa nova, mondhatjuk, és igaz is. Mégis ott van ugyanaz a plusz, mint az előbbi esetekben is. Az éneklés, a zenei megszólalás teszi egyedivé. Az album címadó dalával egyébként az Independent Music Awards közönségdíját hozták haza. Szintén nagyon kellemes, igazi kávézgatós, teázgatós jazz-kocsma feeling. Csak talán itt nem füstölők és gyertyák dívnak, mint a Dina esetében, hanem cigaretta, szivarfüst. Na jó, meg sör. Az biztos, hogy elrepít jó messze ez a zene is, és nem is nagyon akarok visszajönni haza, mikor hallgatom. Hát ilyeneket tudnak ezek a fránya népi-és világzenei elemekhez nyúló zenekarok. Persze ez a bossa nova kicsit kilóg a sorból ilyen szempontból. De ugyanúgy magyarok játsszák, és a feldolgozások témái ugyanúgy más nemzetiségű szerzőktől származnak... úgyhogy van azért kapcsolódási pont bőven.

Na hát remélem sikerült leírnom, kiemelnem, miért is szeretem ennyire ezeket a jófajta népi, világi és nagyon egyedi világú zenéket. És hogy miért is születnek ilyen dolgok a világra? Hát szerintem erre is nagyon egyszerű a válasz: az egész létezésünk egy. Egyek vagyunk, mindenfelől jövünk és mindenfele megyünk, és az egyetemes, univerzális létezés éppolyan határtalanul működtet minket, apró kis részeit, mint ahogyan a zene, és a kultúrák is egymásra találnak, erednek valahonnan és haladnak valamerre. A művészet, a létezésünk határtalan. Hát ilyen egyszerű ez.

 Herczeg Flóra facebook 
 Bognár Szilvia facebook
 Dina facebook
 Pátkai Rozina facebook 

A cikkelős neve: [stanley]
A cikkelés ideje: 2014.02.04.


Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/cuobxk/public_html/components/com_k2/templates/default/item.php on line 248

IMPRESSZUMOS

Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.

Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660

Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu] 

Barátos


b dalok
reklamkoho


kulter

 

Please publish modules in offcanvas position.