2014. dec. 28. | 10:10

Konyha: Elmentek a szörnyek vs. Voler Mouche: Reserved

Írta:

A magyarbors és az ánizs. Kétkurvajólemezről.konyha elmentek

Ezzel nem sokat pöcsöltek – jutott első hallgatás után eszembe a Konyha új albumáról. Hál’ istennek tehetem hozzá, hiszen a szöszölés pont azt vette volna el, amitől leginkább élvezhető ez a tíz új dal. Mert ebben a konyhában nem úri szakácsok állítanak elő ételkölteményeket, itt kérem sörszagú férfiak ütnek össze valami harapnivalót estére, de éppen ettől élet (étel) szagú az egész. Mert tudjuk, hogy a zsíros kenyér hagymával sokszor jobban esik, mint a vargánya-krémleves vagy a füstölt lazac. Mondják, hogy a férfiak így főznek, az ízekből nagyvonalúság és elegancia, spontaneitás és lelemény érezhető ki, ettől pedig az album kétségkívül az év egyik legfrissebb, legüdítőbb produkciója lett.

Maga a borító is ehhez méltóan egyszerű és zseniális az égnek emelt kalappal, elsőre meg is jegyzi mindenki, aki kezébe fogja vagy rákattint. Pedig valószínűleg nem fotósoppolták hónapokon át, ahogy minden bizonnyal az album keverése miatt sem kapott aranyeret senki. Nyers és faragatlan a hangzás, az ének mintha éppen kiszaladt volna valami a szájon és a gitár is, mintha csak megszaladtak volna az ujjak a húrokon, viszont ezzel együtt minden egyes beszédhang és pengetés véletlenül tökéletesre sikerült volna...

Ez a pozitív átgondolatlanság, az energia spontán előretörése az egész albumot jellemzi, tetten érhető a zenében és a dalszövegekben is. A Konyha kétségkívül a szabad játék, a hobbizenekarság pozitív példáját mutatja fel. Minden egy pillanat alatt készült el: csak megrázták a töltőtollat, de minden papírra csapódott folt egy festményt rejt. A Kiscsillag zenekar kezdeteire emlékeztet, de még annál is kevesebb benne a tét, a kiszámítottság.

konyha

Újszerű és eredeti a szövegvilág, a könnyedség álarca mögül a komolyság is rendszeresen kivicsorog ránk. Mindvégig érdemes figyelni, mert nem várt fordulatok és szokatlan, újszerű képek váltják egymást. Paradoxonok, ellentétek, egy kevés abszurd („Néhanapján látogasd meg önmagad”), vagy éppen nyelvi lelemények, mint a „mamaszemét”. Ezek mellett még az olyan alliterációk sem hatnak mesterkéltnek, mint az „örökölt ördögök”. Egy-egy sorhoz pedig regényeket lehet asszociálni, ilyen például a „platón indult életek” vagy a „nőkhöz szótár kell, a pasikhoz lexikon”. De említhetném az „A holnapot el ne szalasszuk, addig kitart a Xanaxunk; Aki nem lép egyszerre, bekerül valahol egy Excelbe” rímpárt is, aminek a kedvéért már érdemes megvásárolni az albumot...

Szeretek abban az étteremben törzsvendég lenni, ahol a konyhán pár fickó néhány egyszerű hozzávalóból ilyen hétköznapi csodákat üt össze.

volermouche reservedA King Crimson zenekartól kölcsönvett „pacsirtanyelvek aszpikban” kifejezés vagy az Artist of the Beautiful mechanikus pillangót készítő mániákusa jut eszembe arról az aprólékosságról, ami a Voler Mouche munkamódszerét jellemzi. Persze nem voltam jelen az album készítésénél, de elég volt egyszer is végighallgatni ahhoz, hogy elképzeljem a megszállott munkamániás kitartást, amit minden egyes hang és effekt előállítása megkövetelt.

A Konyha nagyszerűségét a keresetlensége és eredetisége adja, itt éppen ellenkezőleg, a kitalált, részletekig megkomponált tökéletesség a lenyűgöző. Mert ehhez képest még egy Pink Floyd album is összecsapottnak és átgondolatlannak tűnhet.

Álomszerű, absztrakt és lekerekített világban utazunk, emberek helyett archetípusok, tárgyak helyett szimbólumok szegélyezik utunkat. Minden felvillanó kép csak a pillanat műve, és elillan, mint egy pillangó vagy egy benyomás. Eszünkbe jutnak a borítón a kék függönyön áttűnő félig kivehető betűk és élére állított lepkeszárny. Csilingel a tudatunkban a dallam, mint egy zenélő doboz. Megfoghatatlan, mégis intenzív és felkavaró, mint a füstölő vagy a kámfor illata. Egy pillanatra megjelenik a szomorúfűzre fagyott jég csipkemintája és a barokk épületek ornamentikája. A párás üvegen vagy jégvirágos ablakon át szemlélt mesevilág.

volermouche

Valami kellemesen bizsergető kékes zselében lebegve, minden más ingertől elzárva fogadjuk be a zselatinon átremegő harmóniákat. A dobgép diszkrét kopogását, a billentyű simogatását, az ének angyalhangját.

A Konyha chili és magyarbors, a Voler Mouche fahéj és ánizs. A Konyha kékfrankos rosé a Voler Mouche tokaji aszú. A Konyha egy kiadós, gyors tekerés a matracon, a Voler Mouche egy egész éjszakán át tartó szerelmeskedés pehelypárnák közt.

A cikkelős neve: [kyprios]
A cikkelés ideje: 2014.12.28

IMPRESSZUMOS

Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.

Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: szerk@kulturgyom.hu
Mobil: +36/20 951-1660

Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu] 

Barátos


b dalok
reklamkoho


kulter

 

Please publish modules in offcanvas position.